Az ELTE docense arról is beszélt, hogy a tárgyak között találtak hamisítványokat is. Így a Niederreiter Zoltán régész, asszirológus, történész, az ELTE adjunktusa által bevizsgált kilenc – mezopotámiai mintákat másoló – pecséthenger és a Kalla Gábor régész, asszirológus, az ELTE docense vizsgálta kőedények, nagyplasztikák nagyon jó minőségű modern másolatok. Ezzel kapcsolatban Dezső Tamás megjegyezte, ezekre a tárgyakra is fel kell hívni a figyelmet, mert azt jelzi, Törökországban vagy a térségben működik egy olyan hamisító műhely, amely az eredetihez megtévesztésig hasonló, kiváló minőségű tárgyakat képes előállítani.
A témakör azért is érdekes, mert a régész-műemlékvédelmi szakma hosszú évek óta arra figyelmeztet, hogy több közel-keleti radikális szervezet, így például az Iszlám Állam illegális műkincskereskedelemből szerzi bevételeinek egy jelentős részét, s ennek mértéke százmillió dollárokban mérhető. Eddig olyan nagyságrendű fogásra, mint amelyről most a magyar hatóságok bejelentést tettek, nemigen volt példa. Ezzel kapcsolatban Szabó Vendel ezredes lapunk kérdésére elmondta, az üggyel összefüggésben felvették a kapcsolatot a török társszervekkel, jelezték például azt, a sofőr kitől vette át a műkincseket. Egyelőre azonban nem tudni, a török nyomozás hogy áll, de mint a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettese elmondta, ha lesz fejlemény, akkor arról is időben tájékoztatnak.
A műkincsegyüttes további sorsa a jövő kérdése. Mint mondták, az elkobzás után lehetőség lesz a tárgyak megtisztítására, restaurálására, s amennyiben ez lehetséges, jogilag kivitelezhető, akár magyarországi bemutatására is. Ez természetesen a hatóságoktól, a kultúrdiplomáciától is függ, mivel a leleteket Törökország megfelelő jogi procedúra, peres eljárás lefolytatásával vissza is kérheti.
###HIRDETES2###
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!