Egyedülálló, mintegy 160-200 millió forint összértékű lopott, csempészett műkincset találtak egy Magyarországon átutazó kamionban a magyar hatóságok – jelentette be szerda reggeli sajtótájékoztatóján a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság.
A műtárgyakat egy közúti ellenőrzés során, egy ötvenéves, török állampolgárságú férfi által vezetett kamionban találták meg még 2016. szeptember 29-én éjjel. Összesen 101 tárgy került elő a vezetőfülkéből: 73 darab bronztárgy a mai Törökország és részben Örményország területén fekvő ókori urartui királyságból, 14 római aranyérem, asszír kőedény, nagyplasztika valamint 9 darab pecséthenger.
A tárgyakat a sofőr – aki végig együttműködő volt a magyar hatóságokkal – Isztambulban egy ismerőse kérésére vette át szeptember 26-án, és 300 euróért szállította volna Lengyelországba.
A gépkocsivezetőt őrizetbe vették, majd elrendelték előzetes letartóztatását. A nyomozás lezárása után orgazdaság miatt indítottak eljárást ellene, szabadlábon védekezhet.
Mint szerdán jelezték, indítványozták a műkincsek elkobzását. A tárgyak egyébként jelenleg a budapesti Szépművészeti Múzeumban vannak.
A műkincsfogás egyedülálló, ritkán kerül elő ugyanis ilyen leletegyüttes a Közel-Keletről. A tárgyak bevizsgálását végző, a műveletet koordináló Dezső Tamás régész, asszirológus szerint nagyon ritkán fognak meg ilyen minőségű és mennyiségű anyagot, amelynek értéke 160-200 millió forint körül van, de például az egyik urartui bronz, egy üst eszmei értéke felbecsülhetetlen, mivel alig ismert egy-két darab belőle a világon. Az urartui anyag egyébként feltehetően egy rablóásatásról került elő, korábban nem szerepelt semmilyen múzeumi nyilvántartásban, s a tárgyak felszínén talált nyomok is ezt valószínűsítik. Felületükön a vaskorrózió vízátfolyásra utal, elképzelhető, hogy egy síregyüttesről van szó. Mint Dezső Tamás mondta, a bronzokon talált feliratok alapján a Kr. e. 714 és 685 közé keltezhetőek a leletek.
A római aranyérmek – amelyeket Vida István, a Magyar Nemzeti Múzeum római koros régésze vizsgált meg – között Nero, Vespasianus és Traianus veretei is megtalálhatók. Ezek a vezetőfülke hamutartójában, egy zsebkendőbe csavarva kerültek elő.
Az ELTE docense arról is beszélt, hogy a tárgyak között találtak hamisítványokat is. Így a Niederreiter Zoltán régész, asszirológus, történész, az ELTE adjunktusa által bevizsgált kilenc – mezopotámiai mintákat másoló – pecséthenger és a Kalla Gábor régész, asszirológus, az ELTE docense vizsgálta kőedények, nagyplasztikák nagyon jó minőségű modern másolatok. Ezzel kapcsolatban Dezső Tamás megjegyezte, ezekre a tárgyakra is fel kell hívni a figyelmet, mert azt jelzi, Törökországban vagy a térségben működik egy olyan hamisító műhely, amely az eredetihez megtévesztésig hasonló, kiváló minőségű tárgyakat képes előállítani.
A témakör azért is érdekes, mert a régész-műemlékvédelmi szakma hosszú évek óta arra figyelmeztet, hogy több közel-keleti radikális szervezet, így például az Iszlám Állam illegális műkincskereskedelemből szerzi bevételeinek egy jelentős részét, s ennek mértéke százmillió dollárokban mérhető. Eddig olyan nagyságrendű fogásra, mint amelyről most a magyar hatóságok bejelentést tettek, nemigen volt példa. Ezzel kapcsolatban Szabó Vendel ezredes lapunk kérdésére elmondta, az üggyel összefüggésben felvették a kapcsolatot a török társszervekkel, jelezték például azt, a sofőr kitől vette át a műkincseket. Egyelőre azonban nem tudni, a török nyomozás hogy áll, de mint a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettese elmondta, ha lesz fejlemény, akkor arról is időben tájékoztatnak.
A műkincsegyüttes további sorsa a jövő kérdése. Mint mondták, az elkobzás után lehetőség lesz a tárgyak megtisztítására, restaurálására, s amennyiben ez lehetséges, jogilag kivitelezhető, akár magyarországi bemutatására is. Ez természetesen a hatóságoktól, a kultúrdiplomáciától is függ, mivel a leleteket Törökország megfelelő jogi procedúra, peres eljárás lefolytatásával vissza is kérheti.
###HIRDETES2###
