„Utólag jöttünk rá, hogy Máté Péter pótolhatatlan”

Olyan modern volt, hogy nem tudtak mit kezdeni vele. Szombaton lenne hetvenéves Máté Péter.

Tizennyolc évesen, amikor megjelent a Magyar Rádióban, Máté Péter gyakorlatilag kész előadó volt, nem nagyon tudtak újat mutatni neki. Az órákra gitárral járt be, de leült a zongorához is. Új számait adta elő vagy amerikai slágereket – akkor már nagyon régóta zenélt.

1965-ben érkezett ide, az érettségi után. Felvették Balassa P. Tamás képzésére, ahol alapvetően táncdalénekeseket neveltek, mindenkivel egyénileg foglalkoztak. Sokan szerettek volna itt tanulni, a felvételiken ötven-száz fős sorok álltak a rádió épülete előtt. 

– Bejártunk az óráira, és ámulva hallgattuk – emlékezik Zsoldos Mari, akit egy évvel Máté Péter előtt vettek fel ugyanide. Táncdalénekesként kezdte a pályáját, később hangmérnök lett a Magyar Rádióban. Szerinte Balassa P. Tamás felismerte: nem szabad változtatni Máté Péteren, őstehetség, úgy kell hagyni, ahogy van. Már akkor is ugyanolyan jól énekelt angolul, mint magyarul, de még nem volt ismert. Csak a rádió kis közössége tudta, hogy létezik.

Átütő sikert a rádiós könnyűzenei versenyen, a Made in Hungaryn a Hull az elsárgult levél hozott Máté Péternek 1973-ban. A dalt a 2015-ben elhunyt S. Nagy István, a magyar könnyűzenei élet legendás dalszövegírója és Malek Miklós zeneszerző írta. Szokás volt a rádióban, hogy egy-egy dalt több előadóval is felénekeltettek más-más hangszerelésben, a ezt a dalt például az Expressz együttes is előadta az 1973-as Made in Hungaryn. Máté Péter lett a dallal az első helyezett. „Olyan hatalmas sikere lett, és annyira hozzánőtt Máté Péterhez, hogy ma is sokan azt hiszik, ő írta” – mondja Malek Miklós.

A zeneszerző szerint Máté Péter éneklése a saját korában pedig annyira modern volt, hogy a közönség nehezen fogadta be.

„Akkor még nem az angolszász zene korszakát éltük Magyarországon, a beat mozgalom csak bontogatta szárnyait, mindenki kereste az útját. A hetvenes években a közönség számára a németes-olaszos tánczene volt a befogadható dallamvilág. Az akkor elfogadott, úgynevezett »szép« énekléstől nagyon különbözött Máté Péter éneklése. Magasabb volt a fekvése egy bő nagy terccel vagy egy kvarttal” – mondja az Erkel-díjas zeneszerző. Ráadásul Máté Péter nem volt egy sármőr, és a közönség hajlamos volt ez alapján ítélni – a cukorfalat énekesnek azt is megbocsátották, ha kicsit hamis. Máté Péter nem ilyen volt, hozzá a zenéjén keresztül vezetett az út.

Malek Miklós szerint azért is lehet olyan népszerű ma, mert az éneklése annyira előremutató volt – hajlításai, díszítései ma sem tűnnek avíttnak – és azért is, mert a dallamosság, amit képvisel, ma hiányzik a könnyűzenéből.

A máig legismertebb Máté Péter-dalok, például az Elmegyek, az Egyszer véget ér, az Azért vannak a jó barátok, a Most élsz zenéje Máté Péter szerzeménye, a szöveget mindegyikhez S. Nagy István írta.

Máté Péter külföldi fesztiválokon is fellépett, nyert díjat párizsi sanzonversenyen, az Elmegyekből pedig világsláger lett Sylvie Vartan francia énekesnő előadásában, Nicola címmel.

Zsoldos Mari azt mondja, Máté Péter sosem beszélt sikerekről, talán nem is foglalkoztatta ilyesmi. A munka érdekelte és az, hogy tökéletesítse magát, például megtanuljon az éneklés és a zenélés mellett hangszerelni is. Később szerzett színházi zenéket, és egy rockmusicalt is írtak S. Nagy Istvánnal, a Krízist, és ő hangszerelte a Jézus Krisztus szupersztár magyar változatát.

Máté Péter nagyon szeretett élni, de képtelen volt lassítani. Örökmozgó volt, a stúdióban sem tudott öt percig egy helyben maradni. Szórakozottságból és talán szorongásból gyújtott egyik cigarettáról a másikra. Zsoldos Mari szerint Máté Pétert mindenki szerette „Nehezen viselte, ha haragudtak rá, és nem volt egy ellensége sem”.

Szívproblémáiról tudtak kollégái, néha emlegette. Maga is úgy érezte: nem lesz hosszú életű. Mégis mélyen megdöbbentette a zenei világot, amikor harminchét évesen halva találták. Az egész Magyar Rádió gyászba borult. A temetésén több mint tízezren voltak.

Kovács Kati, akivel duettet is énekelt, nagyon szerette Máté Pétert és imádta a dalait. Annyit mondott: „Zseniális dolgokat művelt. Utólag jöttünk rá, hogy pótolhatatlan”.

Életében három lemeze és egy válogatáslemeze jelent meg Máté Péternek. Halála után viszont válogatáslemezek hosszú sora látott napvilágot. 

Szombat este a Budapest Kongresszusi Központban koncerttel emlékeznek Máté Péterre. Fellép Malek Andrea, Gallusz Nikolett, Tabáni István, Solymos Antal, Kökény Attila, a Back II Black zenekar és a Bolyki Brothers acapella énekegyüttes.

Emléktábla a Krisztinavárosban

A főváros I. kerületében emléktáblát avattak pénteken Máté Péter tiszteletére. Varga Mátyás képzőművész alkotása, amely egy elszakadt magnószalagot ábrázol, a Krisztina körút 75. kapualjában kapott helyet. Az eseményen jelen volt Máté Péter özvegye, Edit, lányai és unokái. Benkő László, az Omega együttes billentyűse felidézte, hogy Márton András színművésszel és Máté Péterrel hárman elválaszthatatlan barátok voltak gyerekkoruktól kezdve. – Az ő generációjukat összekötötte a szeretet, amit akkor kaptak, amikor megjelentek a színpadon – fogalmazott. Máté Péter első rádiófelvételét 1967-ben készítette. Pályafutása során közel 150 dalt írt, a cikkben említetteken túl olyan slágereket is, mint az Ott állsz az út végén, a Kell, hogy várj, a Hazám, az Ez majdnem szerelem volt, az Egy darabot a szívemből vagy a Zene nélkül mit érek én. (Makrai Sonja)

###HIRDETES2###