Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szerint egy Magyarországon forgatott filmes produkció 31 százalékos bevételt termel az államháztartás számára a 25 százalékos adó-visszatérítési támogatás mellett, vagyis 1000 forintnyi adó-visszatérítésre 1248 forintnyi adóbevétel jut. Az OrienTax adótanácsadó cég és a Candole Partners tanácsadó cég által készített felmérés szerint tizenhat év alatt a filmipar teljes bevétele több mint a hússzorosára nőtt – 2004-ben ez az összeg mindössze hárommilliárd forint volt –, és 2017-ben az előzetes becslések szerint akár 100 milliárd forint feletti forgalom is várható.
Az itt forgatott hollywoodi produkciók, a nagy sztárok jelenléte ráadásul olyan reklámot jelent Magyarországnak, amelyet nem lehet megfizetni – mutatott rá Andy Vajna. Más filmcsillagok mellett 2015-ben Magyarországon forgatott Matt Damon, egy évvel korábban Brad Pitt, 2016-ban pedig Harrison Ford és Ryan Gosling is.
Havas Ágnes, a filmalap vezetője szerint a magyar szakemberek rengeteget profitálnak az itt készülő nagy nemzetközi, többek között amerikai produkciókból, hiszen helyben tehetnek szert máshol nehezen megszerezhető tapasztalatra. Úgy vélte, ennek is köszönhető, hogy Magyarországon a filmes szakmában gyakorlatilag nincsen elvándorlás.
A tanulmányt ismertető Radnai Károly, az OrienTax szakértője elmondta: a hasonló bérszínvonalú kelet-közép-európai országok (Bulgária, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Románia) és Írország közül ma Magyarország a legversenyképesebb a külföldi produkciók forgatási helyszínének kiválasztásakor. Az elemzés az érintett országok filmtámogatási rendszerét, ár- és bérszínvonalát, filmipari infrastruktúráját, angolnyelv-ismeretét, deviza-, társadalmi és politikai stabilitását vizsgálta.
A versenyképességben elért siker fontos eleme, hogy bár számos országban létezik filmtámogatási rendszer, Magyarországon európai szinten kiemelkedően magas a filmipar hozzájárulása a GDP-hez, 2014-ben 0,15 százalék, tavaly pedig már 0,25 százalék volt – mondta Radnai Károly, aki szerint Magyarország legnagyobb hátránya a 11 ország élbolyába tartozó Csehországgal és Írországgal szemben az átlagosan gyenge angoltudás, a lakosságnak ugyanis alig 20 százaléka tud társalgási szinten angolul.
Havas Ágnes hangsúlyozta: az egyes filmes szakmákban tapasztalt munkaerőhiány megoldására indított filmszakmai képzési programban kiemelt szerepet kap az angol szaknyelv elsajátítása.
A beszélgetésen Andy Vajna kiemelte azt is, hogy 2017-ben rekordösszegű, 100 milliárd forint feletti forgalom várható a magyarországi filmgyártásban. A filmalap indulásakor ez az összeg 20-30 milliárd forint volt. Mint fogalmazott, London után mára Budapest vált Európa második legnagyobb filmes központjává.
Petrányi Viktória, az elsősorban kisebb költségvetésű európai filmek gyártási folyamataiban bérmunkában részt vevő Proton Cinema producere kiemelte: a magyar vállalkozások elsősorban a szolgáltatások minőségével tudnak versenyképesek maradni.
Hasonlóan vélekedett Kemény Ildikó, a jelenleg egy Jennifer Lawrence főszereplésével készülő hollywoodi produkció gyártásában részt vevő Pioneer Pictures vezető producere. Mint elmondta, büszkeségre ad okot, hogy a film 200-300 fős stábjának 95 százaléka magyar.
A filmalap elmúlt öt évéről szólva Andy Vajna hangsúlyozta: a szervezet által javasolt változtatásokkal – az adó-visszatérítési támogatás emelésével, valamint a letéti számlarendszer bevezetésével – sikerült stabilizálni és átláthatóvá tenni a magyarországi filmgyártás finanszírozását.
A filmalap a filmszakmai képzési program mellett gyakornoki programmal, az első filmes rendezőknek lehetőséget adó Inkubátor programmal, valamint a diplomafilmek támogatásával segíti, hogy minél több tehetséges fiatal találja meg a helyét a filmiparban – fűzte hozzá Havas Ágnes.
Andy Vajna megjegyezte azt is: a filmalap a jövőben tervezi egy saját iskola elindítását is.
