Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szerint egy Magyarországon forgatott filmes produkció 31 százalékos bevételt termel az államháztartás számára a 25 százalékos adó-visszatérítési támogatás mellett, vagyis 1000 forintnyi adó-visszatérítésre 1248 forintnyi adóbevétel jut. Az OrienTax adótanácsadó cég és a Candole Partners tanácsadó cég által készített felmérés szerint tizenhat év alatt a filmipar teljes bevétele több mint a hússzorosára nőtt – 2004-ben ez az összeg mindössze hárommilliárd forint volt –, és 2017-ben az előzetes becslések szerint akár 100 milliárd forint feletti forgalom is várható.
Az itt forgatott hollywoodi produkciók, a nagy sztárok jelenléte ráadásul olyan reklámot jelent Magyarországnak, amelyet nem lehet megfizetni – mutatott rá Andy Vajna. Más filmcsillagok mellett 2015-ben Magyarországon forgatott Matt Damon, egy évvel korábban Brad Pitt, 2016-ban pedig Harrison Ford és Ryan Gosling is.
Havas Ágnes, a filmalap vezetője szerint a magyar szakemberek rengeteget profitálnak az itt készülő nagy nemzetközi, többek között amerikai produkciókból, hiszen helyben tehetnek szert máshol nehezen megszerezhető tapasztalatra. Úgy vélte, ennek is köszönhető, hogy Magyarországon a filmes szakmában gyakorlatilag nincsen elvándorlás.
A tanulmányt ismertető Radnai Károly, az OrienTax szakértője elmondta: a hasonló bérszínvonalú kelet-közép-európai országok (Bulgária, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Románia) és Írország közül ma Magyarország a legversenyképesebb a külföldi produkciók forgatási helyszínének kiválasztásakor. Az elemzés az érintett országok filmtámogatási rendszerét, ár- és bérszínvonalát, filmipari infrastruktúráját, angolnyelv-ismeretét, deviza-, társadalmi és politikai stabilitását vizsgálta.
A versenyképességben elért siker fontos eleme, hogy bár számos országban létezik filmtámogatási rendszer, Magyarországon európai szinten kiemelkedően magas a filmipar hozzájárulása a GDP-hez, 2014-ben 0,15 százalék, tavaly pedig már 0,25 százalék volt – mondta Radnai Károly, aki szerint Magyarország legnagyobb hátránya a 11 ország élbolyába tartozó Csehországgal és Írországgal szemben az átlagosan gyenge angoltudás, a lakosságnak ugyanis alig 20 százaléka tud társalgási szinten angolul.
