Emlékévvel tisztelgünk Arany János előtt

Kétszáz éve született a költő, a bicentenárium kapcsán március 2-án egész éves programsorozat indul.

Március 2-án ünnepeljük Arany János születésének kétszázadik évfordulóját. A költő tiszteletére a mai napon elindul az Arany János-emlékév, amelynek során számos eseményen idézik majd fel Arany szellemi örökségét a tudományos élettől a közoktatáson át a művészetekig Magyarországon és a határon túl egyaránt.

– Arany János szemérmes ember volt, a személyisége nem engedi meg, hogy az emlékének ajánlott programsorozat harsány legyen, bármennyire csábító lenne is ez a mai világban – fogalmazott Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója és az Arany-emlékév-bizottság titkára szerdán Budapesten. – Okos visszafogottságra van szükség, amellyel azonban mégis képesek vagyunk megszólítani generációkra való tekintet nélkül sok mindenkit. A cél, hogy Arany példamutató attitűdje, amely megjelenik az életművében, még szélesebb körben válhasson közkinccsé.

A főigazgató kifejtette, Arany János születésének bicentenáriuma kapcsán egyfajta népmozgalom kezd kialakulni, számtalan civil kezdeményezés indult országszerte és a határokon túl, ami nagyon örömteli. Erre kíván reflektálni a kormányzati szándék, amely kiemeli Arany János születésének évfordulóját más megemlékezések sorából – tette hozzá.

Prőhle Gergely hangsúlyozta, hogy a mai közélet számára Arany János szellemi hagyatékából az önreflexió, a morális integritás, a történelmi koroktól, ideológiáktól független erkölcsi következetesség, az intézményi szigor, a tevékeny, ám visszafogott hazaszeretet és a közügyekért való odaadás mind-mind kiemelten fontos. – És ne feledkezzünk el a költői varázslatról sem – tette hozzá a főigazgató. Kiemelte, a valóság megragadásában oly invenciózus Arany rendkívüli módon gazdagította anyanyelvünket.

Prőhle Gergely elárulta, az emlékév három pillérre támaszkodik majd: ezek a tudomány, az esemény és az intézmény. Kifejtette, az esztendő nem „lepényevéssel és zsákban futással” színesített fesztivál lesz, hanem egy tudományos alapokon nyugvó, komoly programsorozat, amely segíthet tisztázni, miként lehet a bölcsészettudományt a XXI. század elvárásainak megfelelően fejleszteni. Ennek jegyében nagy hangsúlyt fektetnek a digitalizációra, vagyis Arany János irodalmi kincsének digitális formába öntésére. Kiemelte, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Széchényi Könyvtár közös erőfeszítéssel teszik elérhetővé és kutathatóvá a költő életművét. A filológiai kutatások és az irodalomtudomány mellett a kortárs irodalom felé is nyitni szeretnének, amely kezdeményezéshez eddig a Supka Géza Alapítvány és a Margó-fesztivál csatlakozott.

A főigazgató elmondta, a kormány az emlékév lebonyolítását az Arany János-emlékbizottságra bízta. Az Áder János vezette testület – amelynek tagja még Lovász László, az MTA elnöke és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke – négymilliárd forintot kapott az államtól a programsorozat létrehozására. Ebből négyszázmillió forint jut a PIM-nek fejlesztésre – fejtette ki Prőhle Gergely.

A főigazgató felvázolta az emlékév első napjainak programját. Csütörtökön megkoszorúzzák Arany János sírját, ezzel egy időben Nagyszalontán nyílik tudományos konferencia, este Budapesten, a Nemzeti Színházban Csőre Gábor adja elő a Toldit, az Erkel Színház emlékestjén felcsendül Karl Jenkins A walesi bárdok című kantátája, pénteken pedig a Sándor-palotában mutatják be a nemzeti bank által kibocsátott Arany-emlékérmet. Hozzátette, a közmédia folyamatosan tudósít az eseményekről.

Csorba Csilla, az emlékév múzeumi kurátora elmondta: Arany János hagyatéka az MTA gyűjteménye mellett Nagyszalontán található, ezért nagy eredmény lenne, ha sikerülne megújítani az ottani emlékhelyet és kiállítást, amelynek anyaga restaurálásra szorul, és digitalizálásra vár. Új kiállítást terveznek a geszti Tisza-kastély parkjában álló kerti házban is, ahol Arany János a világosi fegyverletétel utáni bujdosása idején élt. Az emlékév során elindul a PIM Arany 200 busz elnevezésű mozgókiállítása, amely a kistelepülésekre is eljuttatja a költő örökségét. Csorba Csilla kiemelte, a fiatalok számára két pályázatot is kiírnak. A 200 év – 200 üzenet Arany Jánosnak címmel kétszáz leütéses üzenetben kell összefoglalni a költő egy-egy alkotását, míg az #Arany2017 részeként paródiákat várnak a Letészem a lantot vagy az Epilógus című Arany-költeményekhez.

A sajtótájékoztatón a PIM májusban nyíló, Önarckép álarcokban című Arany-emlékkiállításáról is szó esett. Kalla Zsuzsa gyűjteményi igazgató elmondta, a hagyományos mellett a digitális technológiákat is alkalmazó tárlaton a kortársak és az utókor által nemzeti kultuszfigurává tett Arany János másik arcát, a töredékeket alkotó, vívódó költő alakját is szeretnék megmutatni a közönségnek. És ahogy a kiállítás címe is utal rá, arra a kérdésre is igyekeznek választ találni, hogyan lehet megtalálni az írót a műveiben?

A bicentenárium kapcsán Nagykőrös városa, Arany János életének kiemelt helyszíne az emlékév teljes költségvetéséből 1 milliárd 40 millió forintos támogatásban részesül – jelentette be szerdán Czira Szabolcs, a város polgármestere. Az összegből megújul a költő nevét viselő muzeális gyűjtemény.

Az emlékév részletes programját megtalálják a PIM honlapján.

Arany János

1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a XIX. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A jubileum alkalmából március 2-án kezdődik az Arany János-emlékév.

A költő életének 65 éve alatt végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt. Arany elsősorban epikus költőnek tartotta magát, de költészetének – a méltán népszerű és halhatatlan Tolditól eltekintve – elsősorban lírai része érvényes ma, és hordoz az utókor számára is üzenetet.

Költői eszmélésének ideje a reformkor, kibontakozásának, egyéni hangjának kialakulása az 1848–49-es szabadságharc idejére esett.

Depressziója, költői erejének elapadása az önkényuralom időszakában csúcsosodott ki, második alkotói korszaka az 1850-es és az 1860-as évek fordulóján a nemzeti remények újraéledésével indult, míg időskori rezignációja az 1867-es kiegyezés utáni korhoz kapcsolható. Lírájában és kisepikájában – balladáiban – pontosan követhetők a kor és az egyéni élet párhuzamai.

Szeretett lányának korai halála miatt 1865 és 1876 között csak kevés verse született.

A kiegyezésért nem lelkesedett, a neki adott királyi kitüntetést csak Eötvös József külön kérésére fogadta el, és ezzel kapcsolatban számos gúnyverset írt önmagáról.

Élete utolsó évtizedében egyre rezignáltabb lett, majd hivatalainak elhagyása után a Margit-szigeten írta meg utolsó nagy ciklusát, az Őszikéket.

Akkori balladái a lelkiismeret drámáit vetítik elénk, a Vörös Rébék, a Tetemre hívás, az Éjféli párbaj, a Hídavatás, a Tengeri-hántás, Az ünneprontók című versek mindegyike „tragédia dalban elbeszélve” – Greguss Ágost esztéta meghatározása szerint.

A költő 1882. október 22-én halt meg Budapesten.

Öregkori lírája legalább ilyen jelentős, az Epilógus, a Vásárban, A tölgyek alatt, az Ének a pesti ligetről az idős ember örömeit és gondjait, egy megnyugvó lélek emlékezését tárják az olvasó elé.