Karel Kopfrkingl a prágai krematórium kötelességtudó alkalmazottja, aki szentélyként tiszteli a kemencéket. Nem iszik, nem dohányzik, tisztes kispolgári életet él, feleségét rajongással szereti, gyermekeiről a messzemenőkig gondoskodik. Kopfrkingl példás cseh állampolgár, távol tartja magát a politikától, számára az emberek között nincs különbség – „porból lettünk és azzá válunk” –, németet, csehet, keresztényt és zsidót egyaránt tisztel. Az ember azt gondolná, Kopfrkingl úr maga a megtestesült jóság. 1938-at írunk – a Szudéta-vidék német megszállása utáni néhány hónap elég ahhoz, hogy Kopfrkinglből felszínre törjön a megtestesült gonoszság, hogy a józan életű kisember őrjöngő hóhérrá váljon.
Ladislav Fuks társadalmi szatírájából, a Hullaégetőből a cseh újhullám egyik kiemelkedő filmese, Juraj Herz forgatott filmet 1968-ban. Néhány évvel később itthon is bemutatták a filmet, a főszereplőt alakító Rudolf Hrusínsky magyar hangja Gálvölgyi János volt. A történet olyan nagy hatással volt a művészre, hogy elhatározta, egyszer színpadra viszi Ladislav Fuks írását. Évekkel ezelőtt megkereste az ötlettel Orlai Tibort, de csak most sikerült megvalósítani a Hullaégető színpadi változatát: a darabot az Orlai Produkciós Iroda és a Vaskakas Bábszínház együttműködésében mutatták be szerdán a budapesti Belvárosi Színházban. A regényt Gálvölgyi Judit írta színpadra, a szöveg azonban Zádor Margit fordítása maradt.
A Hullaégető gyakorlatilag monológban meséli el a meghasonulástörténetet. Pelsőczy Réka rendezése filmszerű jelenetekkel, gyors vágásokkal mutatja be a zenéért és a tibeti tanokért rajongó hullaégető negatív fejlődéstörténetét. Fekete és fehér színek uralják a játékteret, a jelmezeket, díszleteket, a karácsonyi asztalt is koporsóterítővel díszítik fel. Pelsőczy Réka a báb eszközeivel hangsúlyozta Kopfrkingl tragédiáját: a családtagokat, munkatársakat, a doktort a győri Vaskakas Bábszínház művészei – Szúkenyik Tamás, Ujvári Janka, Ragán Edit, Gergely Rozália, Bora Levente – alakítják maszkban, ez Michac Gábor munkája. Hatalmas, fekete-fehér papírmasé fejek ezek, kifejezéstelen, üres tekintetű arcok. Gálvölgyi mellett egyedül a náci barátot alakító Schruff Milán nem visel álarcot. Alakításában a régi katonatárs passzív agresszív figura, aki alattomos módon mételyezi propagandaszövegeivel Kopfrkinglot.