Mindenki lapozgatott már családi fotóalbumot. Sok száz vagy több ezer egyforma pózba merevedett rokon, barát és ismeretlen, azonosíthatatlan alak. Az érzelmi kötődésen és az emlékek felidézésén túl művészi szempontból ezek teljesen érdektelen fényképek. Aztán egyszer csak felbukkan egy különös felvétel, ami ki tudja, miért, kilóg a sorból. Egy furcsa testhelyzet, egy oda nem illő részlet, egy technikai hiba, és a kép máris kiszakad az amatőr fotók szürke egyformaságából. Aki találkozott már ilyen zavarba ejtően eredeti, az amatőr fényképezés kliséit kifordító felvétellel, az nagyjából tudja, mire számíthat a Mai Manó Ház Mona Lisa vakuval című kiállításán.
Puszta véletlen, hozzá nem értés, egy eltévedt múzsa csókja vagy Isten ujja? Mindegy, minek tulajdonítjuk a különleges pillanatot, a március 4-én nyílt kiállítás fotói azt mutatják be, hogyan születhet a fényképezőgépet elkattintó amatőr fotós szándékától függetlenül művészi erejű alkotás. A tárlat Kardos Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, sok egyéb mellett az Egészséges erotika, az Eldorádó és A Hídember operatőrének amatőr és privátfotó-gyűjteményéből, a Hórusz Archívumból válogat.
A fényképek az alkotói szabadság tökéletes megvalósulásai, amelyek anélkül ragadják meg a valóság egy-egy szeletét, hogy bármilyen kompozíciós szabályt figyelembe vennének. Kardos Sándor archívuma az elmúlt négy évtizedben több mint másfél millió képtárgynyira duzzadt: fényképek, negatívok, üveglemezek s számos technikai sajátosságú felvétel szerepel benne. A gyűjtemény az egyik legfontosabb egyiptomi istentől kölcsönzi nevét. A Hórusz szemét jelölő hieroglifa a teljességet jelöli, az írásjel részei pedig az ellenkező irányba, az élet egyre kisebb részei felé visznek végtelenül. Akárcsak maga az archívum, amely a világ apró jeleiből áll össze egyetlen hatalmas és végtelenül bővíthető gyűjteménnyé.
– A közönség alapvető elvárása, hogy ha belép egy kiállítási térbe, ott olyan dolgokkal szembesüljön, amelyek túlmutatnak a mindennapok szűkre szabott keretein – fogalmazott lapunknak a kiállítás kurátora, Csizek Gabriella. – Éppen ezért a tárlatot úgy állítottuk össze, hogy a fényképek önmagukban és a kiállítás egészében is újraértelmezzék a családi fényképek jelentését. Minden felvételen megjelenik valami szokatlan, valami különleges, amely kiemeli a képet az amatőr fényképezés kliséi közül.