Az idén Krasznahorkai László nyerte Báró Wenckheim hazatér című regényéért a hárommillió forint díjazású Aegon Művészeti Díjat – jelentette be Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az immár tizenkettedik alkalommal átadott díj Magyarország legrangosabb, független, legnagyobb pénzjutalommal járó, magánalapítású elismerése, és az előző év kiemelkedő kortárs szépirodalmi alkotását díjazza – írja közleményben az Aegon Magyarország.
A szakmai zsűri minden évben új tagokból áll. Az idén a zsűrielnök Bazsányi Sándor egyetemi oktató, irodalomtörténész, kritikus mellett Máté Gábor színművész, rendező, Nagy Gabriella író, szerkesztő, Porogi András, a Toldy Gimnázium magyartanára, Radics Viktória író, műfordító, kritikus, Szirák Péter irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, Thimár Attila, egyetemi oktató, szerkesztő és Radics Viktória író, műfordító, kritikus a zsűri tagjai.
„Biztosítótársasághoz képest is tudtuk és vállaltuk, hogy bizonytalanok legyünk. Mert egy olyan nem-egzakt területen, mint a kultúra, minden igyekezet és alázat ellenére is, az irodalmi szakmán múlik, hitelesek leszünk-e. Talán mondhatom, mi sem gondoltuk, hogy ennyire hiteles és sikeres lesz a Díj: nemcsak itthon, de külföldön is hivatkozzák” – mondta Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója a díjátadó alkalmából.
„ folyton mondatok vannak a fejemben, születőben lévő és kész mondatok, de nem szabad írás közben a díjakra gondolni, sem a szakma, sem a közönség elismerésére, tilos, kizárólag arra szabad figyelni, hogy a szöveg létre akar jönni” – mondta a Man Booker-díjas Krasznahorkai Winkler Nórának pár perccel azelőtt, hogy megtudta, az egyik legnagyobb nemzetközi irodalmi elismerés után elnyerte a legrangosabb hazai irodalmi díjat is.
A Báró Wenckheim hazatér a szerző nyolcadik regénye, és mint egy kivétellel mindegyik, ez is a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. A főhős, az Argentínából hazatérő báró Wenckheim Béla – Szirák Péter zsűritag szerint egy „klasszikus Dollár papa történettel van dolgunk” – visszatér ősei földjére, a Viharsarokba. És közben szétnéz, szétnézeti a szerző, és szinte ugyanazt találja, amit otthagyott.
A kritikusok az életmű összegzésének tekintik a gigantikus regényt. Felsorakoztatását mindannak, amit Krasznahorkai az elmúlt több mint harminc évben prózaíróként kimunkált.
„Bele sem merek gondolni, hogy micsoda teher lehet egy ilyen, egy ekkora életmű. Azazhogy mekkora erő kellhet ahhoz, hogy valaki egy ilyen, egy ekkora teherrel játsszon. Merthogy, kérem szépen, Krasznahorkai játszik, Krasznahorkai mulattat, Krasznahorkai bohóckodik, Krasznahorkai gúnyolódik, Krasznahorkai ironizál. Nagybani alapon, vadabbul, mint eddig bármikor” – írja laudációjában Bazsányi Sándor, a zsűri elnöke.
Az utolsó körben Zoltán Gábor Orgia című könyvével maradt versenyben Krasznahorkai regénye.
Krasznahorkai Lászlót április 5-én zenei és irodalmi műsort is felölelő díjátadó gálával köszöntik a Katona József Színházban, az eseményen Borbély Alexandra, Kocsis Gergely és Máté Gábor lépnek fel.
Krasznahorkai László korábban lapunknak adott interjújában beszélt a Nobel-esélyről, a Nemzetközi Man Booker-díjról és a Sátántangónak a való életben felbukkanó alakjairól is. Kérdeztük a Népszabadság bezáratásáról, Allen Ginsberg tanácsairól és Tamás Gáspár Miklós irodalomképéről is. Az író beszélt nekünk arról is, mit gondol Bob Dylan irodalmi Nobel-díjáról. „A bizottság nagy bátorságára vall, hogy merték egy zenésznek adni ebben az évben a díjat. Persze Bob Dylannek mindenféle díj jogos: ő tényleg korszakalkotó művész. Remélem, a Nobel-díj után sorban kapja majd a hasonlókat az Órások Világszövetségétől kezdve a Meteorológusok Nagytanácsának ragyogó érmeiig – csak bírja el őket az a gyönge test. S hogy mit jelentene egy olyan díj, amelyből a maga nemében csak egyetlenegy van? Már az büszkeséggel tölt el, hogy azon a tízes, húszas, ki tudja, hányas listán fogadtak rám, amelyen egy Bob Dylan is szerepelt! Ahol egy Thomas Pynchon! Egy Ko Un! Azt hiszem, tényleg itt a végítélet, hogy ez megtörténhetett” – fogalmazott.
