Másfél éve várja az Országgyűlés kulturális bizottsága, hogy Andy Vajna filmügyi kormánybiztos végre megjelenjen az országgyűlési képviselők előtt, számoljon be a magyar filmgyártás helyzetéről, és válaszoljon a bizottságban ülő kormánypárti és ellenzéki képviselők kérdéseire. A hollywoodi filmmogul és kaszinómágnás elszámoltatása a féloldalas magyar demokratikus intézményrendszerben – nem kis képzavarral élve – úgy állna, mint tehénen a nadrág. De egy parlamenti meghallgatás erejéig eltekintene az ember attól, hogy milyen vicces ellentétet képezne Klebelsberg Kunónak az ülésterem falán lógó, szelíd tekintetű portréja Andy Vajna hetykén fejtetőre tolt napszemüvegével.
Igaz, hogy a bizottsági meghallgatások gyakran arról szólnak, hogy a parlamenti képviselők és a meghívott illetékes kitartóan elbeszélnek egymás mellett. Ezt előmozdítja az ülés szigorú rendje is. Nem lehet csak úgy közbekérdezni. Összegyűlik egy csokor kérdés, aztán jön egy csokor válasz – mire idáig eljutunk, a kérdések egyik fele feledésbe merül, vagy felületes válasz érkezik. De a meghallgatás már csak azért is hasznos, mert a nyilvánosságot szolgálja.
A kulturális bizottság időnként meghallgat kulturális intézményvezetőket vagy kultúráért felelős kormányzati tisztségviselőket. Lehetőséget ad az országgyűlési képviselőknek, hogy közvetlenül az illetékes személynek tegyenek észrevételt, tőle kérdezzenek. Ilyen meghallgatáson vesz részt időről időre például a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és a kultúráért felelős miniszter is. Igaz, hogy az ő meghallgatásuk törvény szerint kötelező.
A Magyar Nemzeti Filmalap vezetésének és a filmügyi kormánybiztosnak viszont nem kötelező megjelennie. Annak ellenére sem, hogy a filmalap jelentős közpénzből gazdálkodik: a hatoslottó játékadóját – nagyjából évi 5-6 milliárd forint – fordíthatja filmgyártásra. Andy Vajna eddig mindig elhárította a meghívást – hivatala részben elfoglaltságaira hivatkozott, részben arra, hogy jogszabályi kötelezettsége nincs a megjelenésre – tájékoztatta lapunkat a bizottság elnöke, Dúró Dóra (Jobbik).
A mai bizottsági ülésre elfogadta viszont a meghívást a magyar filmgyártást finanszírozó Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, Havas Ágnes, majd előző délután lemondta a részvételt. „A filmalap rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt, tevékenysége átlátható, a magyar filmipar fejlesztésével kapcsolatos tervei nyilvánosak” – írta az ülésen felolvasott levélben. Majd megköszönte a meghívást, amivel „nem kívánnak élni.”
Szabó Szabolcs független képviselő szerint Havas Ágnes ezzel nem az ellenzéket veszi semmibe, hanem az Országgyűlést. A kormánypárti képviselők nem kommentálták a hiányzást. Pedig lett volna mit kérdeznie a képviselőknek a filmgyártásról. Nemrég fogadtak el egy törvényt, amely alapján a Magyar Nemzeti Filmalap bírálja el, hogy közterületen ki forgathat filmet. És a minisztérium helyett a filmalap dönt arról is, mi számít művészfilmnek. Fontos kérdés lenne, miért volt az elmúlt években látványosan alacsony a legtöbb magyar film nézőszáma. A közelmúltban pedig a gyermekvédelmi jogszabályok módosítását is kérte Vajna és Havas: úgy „módosíttatnák” a jogszabályt, hogy filmforgatáson 22 és reggel 6 óra között is foglalkoztathassanak kiskorút, és a szerepléshez ne legyen szükség mindkét szülő egyetértésére.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke, Karas Monika egyébként megjelent a bizottság előtt, ő is a filmtámogatások ügyében. A Médiatanács finanszírozza pályázat útján azokat a filmeket, amelyeket a filmalap nem: többek között rövidfilmek, animációs rövidfilmek, dokumentumfilmek, tévéfilmek, kisjátékfilmek, online terjesztésű filmek gyártását. Mint kiderült, a támogatásokra tíz-hússzoros lehet a túljelentkezés.
Dúró Dóra egyébként arra volt kíváncsi, hogy miért nyerhetnek több pályázatot is egy évben olyan producerek, akik köztudottan jó kapcsolatokat ápolnak a kormánnyal. Szerinte ekkora túljelentkezés mellett ez az elsőfilmesek pályára lépését nehezítheti. Kollarik Tamás, a Média Mecenatúra Program vezetője válaszában csak arra tért ki, hogy az elsőfilmesek kapnak lehetőséget, hiszen a Saul fia rendezője első nagyjátékfilmjével, Deák Kristóf első rövidfilmjével nyert Oscar-díjat. Karas Monika szerint sikertörténet a filmtámogatási rendszer. A magyar alkotások külföldi sikereit az ellenzéki képviselők is elismerték.
Hoffmann Rózsa (KDNP), volt oktatási államtitkár közben arra hívta fel a figyelmet: ideje lenne a magyar kultúrtörténet jelentős alkotásait, például nagy regényeket újra megfilmesíteni, mert a régebbi feldolgozások már kevésbé tudják megszólítani a fiatalokat.
