Váratlan helyről kapott támogatást a nemrég a fővárosi Szent István parkból eltávolított Lukács György-szobor. Miközben egyre több Nobel-díjas tudós sorakozik fel a CEU mellett, egy másik kitüntetett a világszerte ismert magyar marxista filozófust védte meg. Az idei magyar könyvfesztivál díszvendégéről van szó: Orhan Pamuk egy pénteki sajtóbeszélgetésen tette egyértelművé, hogy nem ért egyet az emlékmű eltávolításával. A hazánkba látogató szerző maga kívánt szót emelni a filozófusért: mint mondta, a magyar kultúra és gondolkodás épp hogy gazdagabb lett Lukács által, ő pedig Nobel-díjat sem kapott volna, ha nem ismeri a műveit. – Törökül nem volt hozzáférhető, így már fiatalon angolul olvastam, és nagy hatással volt rám, amit a klasszikus irodalomról írt. Pamuk hozzátette, mielőtt visszautazik Isztambulba, meg is tekinti a Lukács-hagyatékot.
Csütörtökön a fővárosi Millenárison vette át a Budapest Nagydíjat az író, miután részt vett egy pódiumbeszélgetésen is. Orhan Pamuké olyan életmű, melyből fáj kiszakadni, teljes világ – hangzott el az őt köszöntő Péterfy Gergely író részéről.
Bár a pénteki, a Hiltonban tartott sajtóbeszélgetésen kiderült, az író nem szeretne túl sokat politikáról beszélni, mégis maga terelte aztán a szót rá. – A legutóbbi népszavazás eredményének nem örülök, és ha a referendum jogszerű is volt, biztosan nem tisztességes – jegyezte meg. Ismert: a vasárnapi népszavazás lehetővé tette az Erdogan elnök teljhatalmát eredményező alkotmánymódosítást. Az elnöki rendszert bevezető igen szavazat mellett jóval hangsúlyosabb kampány folyt, a nemmel szavazókat pedig igyekeztek megfélemlíteni. Így látta Pamuk is, kiemelve: mindenhonnan az Erdogant erősítő szavazatra buzdítottak, másra nem is igen maradt tér.
A török posztmodern Nobel-díjas alkotója kifejtette azt is: magát feminista írónak tartja, és ez inspirálta a magyarul tavaly megjelent Furcsaság a fejemben regényét is. – A nőket elnyomásban tartják a világnak azon a részén, ahol élek – jegyezte meg. Viszont szerinte Törökország modernizációjával egyre fontosabb szerep jut a nőknek, a feminista mozgalmaknak, és ő is próbálja a regényeiben nők szemén keresztül is nézni a világot. A Furcsaság a fejemben főhőse például utcai árus, a regényből pedig kiderül, amit ő is hallott számos általa felvett interjúban: valójában a munka oroszlánrészét az ő esetükben is a háttérben maradó nők végzik.
