Stohl András: Nem kapok fejkoppintást, ha vállalom a véleményem

Interjú a Class FM-beli műsorvezetésről, egy be nem gyógyuló sebről, a politikáról és Alföldi Passiójáról.

– A korábban a leghallgatottabb rádiónak számító Class FM komoly kormányzati tűz alá került, végül a frekvenciaengedélyét is bevonták, miközben Andy Vajna adója újabb és újabb vételi körzeteket kapott. Nem tartott tőle, hogy a Morning Show vezetése politikai állásfoglalásnak is tűnhet?
– Nem szoktam ezen gondolkodni. Ha állami rádióról lenne szó, nagy valószínűséggel nem vágtam volna bele. Nagy szerencsénk van azzal, hogy ennek a rádiónak nincs köze egyik politikai párthoz sem, ahogy Simicska Lajoshoz sem. Legjobb tudomásom szerint egy amerikai üzletember, Michael McNutt a rádió tulajdonosa, így teljesen független. Bár az Advenio Zrt.-nek vétójoga van a tartalommal kapcsolatban, senki nem szól bele, hogy milyen témákról és hogyan beszéljünk, minden a mi döntésünkön múlik. Ugyanakkor természetesen a rádió adja a szakmai hátteret, a profi szakembergárdát, a megfelelő kereteket ahhoz, hogy sikeres műsort tudjunk csinálni. Ráadásul a Class FM jelenleg az interneten hallgatható, ami szintén óriási szabadságot ad.

– A festékdobálásért közmunkára ítélt Gulyás Márton volt a megújult Morning Show első adásának vendége. Jelzésértékű kezdés.
– Ezzel azt akartuk megmutatni, hogy mindenkinek egyformán teret adunk. Gondolkodunk abban is, hogy minden reggel más pártból hívjunk vendéget. Nem politikusként beszélgetnénk velük, hanem az emberi oldalukat mutatnánk meg: hogy milyen volt a gyerekkoruk, miért lettek olyan emberek, amilyenek. Semmiképpen sem kampánybeszédet akarunk hallani tőlük.

– Mennyire akar teret adni a saját véleményének?
– Ennek csak úgy van értelme, ha mind a hármunk személyisége megjelenhet, és nem szerepeket játszunk. Én erre törekszem. Nem is kapok amiatt fejkoppintást, ha nyíltan vállalom a véleményemet bizonyos témákkal kapcsolatban. Egy vagyok a társadalomból, akinek ugyanúgy megvan a joga ahhoz, hogy elmondhassa, miről mit gondol.

– A színházi világ megosztottságáról is megvan a véleménye?
– Az élet minden területe megosztott. A legnagyobb butaság, hogyha politikailag címkézzük fel a színházat. A színház megítélés kérdése: csak jó és rossz előadás létezik. A baloldali színház is lehet rossz, ha tehetségtelenek csinálják, a jobboldali is lehet jó, ha tehetségesek vezetik. A színház nem olyan, mint a százméteres síkfutás, ahol vagy nyersz, vagy nem.

– Az első adásban nyíltan beszélt börtönélményéről is. Mennyire tudja magát függetleníteni az előéletétől?
– Ha szentnek állítanám be magam, akkor elkerülhetném, hogy erről beszéljek. De az nem én lennék. Egyfajta terápia, hogy ezt kibeszélem magamból. Fontos, hogy tisztában legyünk vele, kik vagyunk, ne pedig azzal foglalkozzunk, hogy a másik mit csinál. Mi, magyarok gyakran nem vesszük észre az életünkben a jót, arra fókuszálunk, hogy miért nem sikerülnek a dolgaink. A műsorunk egyik vendége volt Rácz-Fodor Andrea, aki a sajtpultban volt eladó, de ma már az egyik vidéki Tesco áruház igazgatója. Ő megtett mindent azért, hogy előrébb jusson, hogy sikeres legyen. Ha ilyen hétköznapi hősöket is be tudunk mutatni a Morning Show-ban, akkor talán néhányan máshogy kezdik el szemlélni a világot, az itt élő embereket.

– Életében fontos szerepet játszik Alföldi Róbert, akivel nemcsak alkotói kapcsolatban vannak, de nagyon jó barátok is.
– Minden rendezőnek vannak bizonyos korszakokban kedvenc színészei, akikbe saját magát vetíti ki a színpadon. Robinak, azt hiszem, László Zsolt, Hevér Gábor és én vagyunk azok. Ha elolvas egy darabot, automatikusan mi jutunk eszébe.

– Hosszabb ez már, mint egy alkotói korszak.
– Ez már az élet, de ettől gyönyörű. Gyakorlatilag harminc éve dolgozunk együtt. Összeszorul a szívem, ha arra gondolok, hogy még csak most jöttünk ki a főiskoláról.

– Nemrég a Passió XXI. című produkcióban dolgoztak együtt, amit sokan provokatívnak és megosztónak nyilvánítottak anélkül, hogy megnézték volna az előadást. Alföldi Róbert legtöbb rendezésével ez a helyzet.
– Még éppen csak kijött a hír az előadásról, már támadták a produkciót. Arról cikkeztek, hogy merészel Alföldi ehhez a történethez nyúlni. Ezek a támadások nyilván nem peregnek le róla, de ettől még tisztán tud gondolkodni, és ezt követeli meg tőlünk a színpadon is. A Passióval egy dolgot akart elérni, hogy ne legyen patetikus, ne váljon tanmesévé. Ezért is kérte, hogy nyíltan, egyenesen beszéljünk, hogy valós mondat lehessen az, hogy „tiéd az ország, tiéd a hatalom, tiéd a dicsőség”. Szerintem a színház akkor jó, ha él.

ÉLETPÁLYA

Stohl András 1990-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán Székely Gábor és Zsámbéki Gábor tanítványaként. Szinte azonnal leszerződtette a budapesti Katona József Színház, ahol 12 év alatt klasszikus férfiszerepek egész sorát játszotta el; köztük a Vízkereszt Sebastianját, a Szeget szeggel Pompeiusát, a Játék a kastélyban Almády grófját, de nagy sikert aratott Kohlhaas Mihályként és Figaróként is. Stohl addigi munkásságát 2000-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el. 2001-ben távozott a társulattól és az RTL Klubhoz szerződött. 2002-ben kapta meg az első igazi lehetőséget az csatornától: ő lett a Való Világ első szériájának házigazdája. Ezt követően a show többi évadát is ő vezette. Éveken át volt a Reggeli című ébresztő műsor házigazdája, de Szombat Esti Láz, a Csillag Születik és a Survivor című műsorokat is vezette.

2003-ban szerződött le az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházhoz, aminek tíz éven át volt oszlopos tagja. Emlékezetes alakításai közé tartozik ebből az időszakból Csörgheő Csuli Móricz Zsigmond Úri muri című regényének színpadi adaptációjából, Joe az Angyalok Amerikában című előadásból, Klaus Mann Mephistójának a címszerepe vagy a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból Abramja. Az igazgatóváltást követően a Vígszínházhoz szerződött, ahol eljátszhatta John Proctort A salemi boszorkányok Mohácsi János-féle változatában, az Istenítéletben, és Antoniót A velencei kalmárból.

Első filmszerepét 1989-ben kapta a Teljes napfogyatkozás című filmben. Ezt követően számos magyar alkotásban feltűnt, majd 1995-ben megkapta Vilmos rendőr szerepét a Patika című sorozatban. Az 1999-es nagysikerű Európa Expressz című filmben Dobó Kata mellett tűnt fel. A 2000-ben megjelent Meseautó című filmben Ónodi Eszter volt a partnere. 2008-ban szerepet kapott a Presszó című sorozatban, majd az M1 csatornán futó Tűzvonalban sorozatnak ő lett a főszereplője. 3 évadon keresztül alakította Bordás hadnagyot. 2015 óta az RTL Klub Válótársak című sorozatának állandó szereplője, mint Sáfár Bálint.

Stohl András 2011-ben 10 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott járművezetés ittas állapotban bűntette miatt. 2013. márciusában szabadult. A börtönben eltöltött hónapokról könyvet írt Szalai Viviennel közösen. Később a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága feljelentette a színészt a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt a Magyar börtönpokol című könyvében leírtakért. A jogerős ítélet szerint a színész és az újságíró két mondatért ugyan bocsánatkéréssel tartoztak, de nem kellett kártérítést fizetniük azért, hogy a könyvükben az intézményekben zajló brutális állapotokról írtak.