Fejér Simon zeneszerző népzenéből töltekező zenei világot álmodott meg a víz közelében élő manókhoz, de nem csak magyar népzenében gondolkodott.
– Próbáltam egy különös, nagyon sok hangszert felvonultató zenei közeget teremteni a kis lények számára – mondta a zenész, aki egy intenzív hónapot töltött a stúdió padlóján heverő ezer hangszer között. – Hol felkaptam egyet, hol letettem, addig próbálgattam őket, amíg meg nem találtam a megfelelő hangzást egy-egy jelenethez.
– A zene éppen olyan lett, mint amilyennek elképzeltük. Kiválóan kiegészíti a cselekményt, nem kerekedik fölül rajta. A teljes Kárpát-medencei népzenekincs bele lett szőve finoman, konkrétan mégsem azonosítható be egyetlen nép zenéje sem – fogalmazott a rendező.
– Az amerikai családi mozi általában ki van élezve a jó és a rossz harcára, de lássuk be, ez nem életszerű.
Ebben a filmben is van konfliktus, de a végén kiderül, hogy a „rosszak” sem gonoszak, csak lustaságból, hanyagságból kerültek a rossz oldalra, akárcsak az emberek.
Itt nincsenek sztereotípiák – fogalmazott Pálfi Zsolt, aki igyekezett a harci jeleneteket is az erőszak ábrázolása nélkül megoldani, szemben az amerikai kommerszekkel, amelyek a család minden tagja számára szórakoztatók próbálnak lenni, és fokozott ingerekkel igyekeznek ébren tartani a moziban a szülőket. A rendező szerint azért sikerült a gyerekek ízlésének megfelelő filmet készíteniük, mert a producer nem a fesztiválokon való megfelelésre törekedett, hanem a kicsik szempontjait helyezte előtérbe.
– A Lengemesék nem tipikus fesztiválfilm, nem is annak szántuk – mondta lapunknak Temple Réka producer, aki úgy gondolja, a kicsik a legveszélyeztetettebb korban vannak, és a családi mozikon sokszor még nem értik, min nevetnek a felnőttek, amikor ők esetleg csak egy ijesztő, effektekkel felturbózott jelenetet látnak. Temple Réka utalt rá, hogy a Lengemesék magyarországi forrásokból, de nem csak támogatásból készült el. – Voltunk olyan szerencsés helyzetben, hogy ezt a produkciót az MTVA támogatta, de mindig törekszünk arra, hogy a filmjeinknek csak kisebb hányadát finanszírozzuk ily módon. Nagyon szeretnénk, ha jövő őszre az őszi–téli lengemese is moziba kerülhetne – mondta. A producer jelezte, hogy a stúdiónak szándékában áll a külföldi eladást is serkenteni, nemcsak anyagi okokból, de azért is, hogy a világ más országaiban is megismerhessenek egy magyar irodalmi, képzőművészeti terméket. – Nagyon hiszek abban, hogy a képernyőn átmegy a lelkület, amivel készítettük a filmet. Többször tapasztaltam, hogy hiába volt nagyon magas minőségű egy film, nem szerették annyira a gyerekek, mint egy másikat, amit – bár szakmailag nem övezte dühöngő siker – óriási szeretettel készítettünk – fogalmazott a producer.
