Másképp, de többet járunk könyvtárba

Nő a beiratkozók száma, de kevesebb könyvet kölcsönöznek. A látogatók kétharmada már az interneten válogat.

Az e-könyv-kölcsönzés is gyerekcipőben jár, alig van rá lehetőség, és ha igen, inkább külföldi kiadványok esetében. Indokolhatja a sok új beiratkozást a könyvtárak számának növekedése is: 2014-ről 2015-re – a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adata szerint – 155 új települési szolgáltatóhellyel lett több. Ezzel még mindig nem érte el az ilyen helyek száma az 1990-es szintet. A beiratkozott olvasók száma viszont már most jóval meghaladja az akkorit: 2015-ös adat szerint 1,808 millió olvasójuk van országszerte csak a települési könyvtáraknak, csaknem 300 ezerrel több, mint előző évben, és 400 ezerrel több, mint 1990-ben. – A szolgáltatóhelyek számának növekedése nem azt jelenti, hogy ennyi új könyvtár nyílt volna, hanem azt, hogy ennyivel több helyen nyújtanak ilyen szolgáltatást – hívja föl a figyelmet Sipos. Ilyen szolgáltatás például az aprófalvakban a könyvtárbusz, amely kéthetente látogat meg egy-egy kistelepülést. Ingerszegény környezetben az ilyesmi attrakciószámba megy.

Ez nem azt jelenti, hogy közben ne nyílnának újak is Magyarországon: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) például 12 új fiókot nyitott Budapesten 2002 óta, és két újat tervez a közeljövőben. A főigazgató, Fodor Péter úgy gondolja, érdemes, mert a könyvtárak már régen nemcsak gyűjteményként, hanem közösségi térként is működnek. Ha helyben van a könyvtár, akkor a könyvtáros ismeri az embereket, személyes kapcsolata lesz az ott lakókkal. Fodor szerint a látogatók, főleg a fiatalok nyitottságra, lazaságra vágynak, az FSZEK központi könyvtára ehhez próbál igazodni. A főigazgató láthatóan nagyon büszke arra, hogy nyitáskor már sorban állnak az első olvasók a főbejárat előtt, és hogy napközben úgy zsong az aula, mint a méhkas. Alig lehet üres asztalt találni a kávézóban. Igyekeznek folyamatosan fejleszteni a szolgáltatást, nemrég bevezették az internetes fizetést. A főigazgató már 2016-os látogatottsági adatokkal is tud szolgálni: a beiratkozott olvasók száma náluk is jelentősen nőtt. Két éve még csak 290 ezer körül volt, a 2016-ban már 324 ezer. Ehhez nyilván hozzájárult az is, hogy tavaly 4300 rendezvényük volt.

Ami a digitalizálást illeti, az FSZEK azokkal az anyagokkal foglalkozik, amelyek máshol nincsenek meg. Szépirodalommal például nem, mert az az Országos Széchényi Könyvtár dolga, de zajlik a Budapest-gyűjtemény és a szociológiai gyűjtemény digitalizálása. Utóbbiban a külföldi szakfolyóiratokat már elektronikus formában is megrendelik. De az e-könyv-kölcsönzés egyelőre náluk sem honosodott meg, bár vásárolnak már ilyen kiadványokat. Fodor szerint ehhez a magyar kiadókkal kellene megegyezniük a könyvtáraknak. E-könyvek kölcsönzésénél egyelőre nincs megoldás a másolás elleni védelemre, így a kiadók nem szívesen adnak ki a kezükből ilyen példányokat. Közben az FSZEK látogatói között is többségbe kerültek az internetes felhasználók. Egy év alatt 2,1 millióan keresik fel a könyvtárat személyesen, 3,4 millióan pedig az interneten.