Két női sors és azon keresztül két ország történelme elevenedik meg a budapesti Koreai Kulturális Központ Betekintés párhuzamos életekbe című kiállításán. A két fiatal fotós, a koreai Jon (Youn) Mimi és a magyar Pályi Zsófia nagymamáik életét felidézve mesél időről, folytonosságról és elmúlásról.
A tárlat a megrázóan intim közelségtől jut el a történelmi távlatokig. A felvételeken kibontakozó történetek személyessége miatt a sok millió ember életét felforgató eseményeket szinte belülről láthatjuk. Mintha a fotósok képein az ősök tekintetével találkoznánk. A kiállítás így óhatatlanul is felidézi József Attila sorait: „Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve / nézem, amit meglátok hirtelen. / Egy pillanat s kész az idő egésze, / mit száz ezer ős szemlélget velem.”
Jon Mimi Szöulban született, a mai napig a dél-koreai fővárosban él, tanít és dolgozik. Műveit számos kiállításon mutatták be Londontól San Franciscóig, Szingapúrtól Houstonig. A budapesti tárlaton nagymamájáról, a most kilencvenéves Szon Szujonról (Sohn Suyeon) készített alkotásai láthatók. A felvételek a nő életét dokumentálják fiatalkorától a jelenig. A fotók nagy részét természetesen nem az unoka készítette, ám mivel a fénykép Jon számára nem pusztán a valóság imitációja, hanem önálló történettel rendelkező anyagiság, a régi családi felvételek a művész értelmezésében újraalkotják a képek eredeti jelentését.
„Gyakran mondják, hogy a múlt a jelen tükre – írja a kiállítás anyagáról a fotós. – A nagymamám életéből megismert nők képei tükröződnek bennünk most és a jövőben is. A mi életünk az ő életük folytatása.”
Bár a képek látszólag hétköznapi szituációkat örökítenek meg, Szon Szujon valójában egy tragikus sorsú ország történelmének szemtanújaként jelenik meg rajtuk. Átélte a japán megszállást, a koreai háborút, az ország két részre osztását, a diktatúra éveit, majd a demokratizálódást. A mindennapi cselekvések, az egyszerű életképek, a portréfotók így elszakadnak az egyetlen tekintettől, és egy korszak lenyomataivá válnak.
