Lőrinczy György kerül a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki székébe, Doncsev András helyére. A Budapesti Operettszínház főigazgatójának kinevezése – amely tisztségét egyébként megtartja – sokakat meglepett. Doncsev András leváltása után szakmai körökben arra számítottak, hogy politikust, de legalábbis pártkatonát vagy a Magyar Művészeti Akadémiához közel álló személyt neveznek ki. Az ötvenéves kulturális menedzser egyiknek sem mondható.
Az NKA a magyar kulturális élet legfontosabb mecénásaként az ötös lottó játékadóját osztja szét kulturális projektekre. Mindent az NKA finanszíroz, amire máshol nincs keret: alkotói támogatásokat, folyóiratok működését, fesztiválok megrendezését, könyvkiadást. Kulturális intézmények is pályáznak, ha olyasmit akarnak megvalósítani, ami a költségvetésükbe nem fér bele. 1993-as megalapítása óta az NKA élén állt már művész (Jankovics Marcell), művész-politikus (Fekete György, L. Simon László), közgazdász (Harsányi László), legutóbb pedig Doncsev András, aki némi kulturális intézményvezetői és produceri tevékenység mellett elsősorban újságírással és politikai háttérmunkával foglalkozott előtte, és a miniszterelnök beszédírója is volt. Közben változtak a jogszabályok: az NKA elnöke ma már az emberi erőforrások minisztere, aki jelenleg Balog Zoltán, az operatív vezető az alelnök – ezt a pozíciót kellett Doncsev András távozásával betölteni.
A kulturális élet zenén és színházon kívüli köreiben nem ismerik behatóbban Lőrinczy György munkásságát. Még nem tudják, mit várjanak a menedzsertől. Az pozitívum is lehet egyesek szerint, hogy színházi ember, a művészeti életből érkezik. Karrierje a Bihari János Táncegyüttesig nyúlik vissza. Sokakhoz hasonlóan innen ered kapcsolatrendszere is. Ennek kialakulása az együttest alapító koreográfussal, Novák Ferenc Tatával kezdődött, aki az egykori néptáncosból agilis közösségi szervezővé felnőtt Lőrinczy Györgyöt bevitte a Honvéd Együttes művészeti titkárságára. Itt ismerte meg Kerényi Miklós Gábort, aki az Operába hívta sajtótitkárnak. Operaügynökségi munkát végzett Németországban, majd felfigyelt rá Zimányi Zsófia, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség alapító-tulajdonosa. A Zimányi Zsófia által vezetett Budapesti Tavaszi Fesztiválon szerzett gyakorlatot, majd megkapta a Pentaton igazgatói posztját.
Az ügynökség éveken át menedzselte az operettszínház külföldi turnéit. Lőrinczy György végül 2014-ben az operett igazgatói székében kötött ki, egykori mesterét, Kerényi Miklós Gábort váltotta ezen a poszton (aki művészeti vezető maradt). Korábbi interjúiban azt vallotta, hármuktól – Zimányi Zsófiától, Novák Ferenctől és Kerényi Miklós Gábortól – tanulta a szakmát. Koncertszervezőként dolgozott A népzene ünnepe sorozatban a Müpában, a Mesterségek ünnepének színpadi műsorán, részt vett a Rózsavölgyi Szalon üzemeltetésében, vitte Miklósa Erika és Érdi Tamás menedzsmentjét, és tanítja is a művészi menedzsment szakmát. Ő maga művelődésszervezésből és színházi menedzsmentből is szerzett diplomát.
Bár közvetlenül operettszínházi kinevezése előtt a Miniszterelnökség kulturális és rendezvényszervező tanácsadója volt, üzleti kapcsolatrendszere alapján nem pártkatona – elég, ha csak a Zimányi Zsófiával való hosszú és termékeny szakmai kapcsolatára gondolunk. A szocialista kormányok idején is sikeres projekteket vitt. NKA-körökben egyértelmű volt, hogy a korábbi alelnöknek, Doncsev Andrásnak a zene a szívügye.
A könnyűzenészeket támogató Cseh Tamás Program siker lett, de közben az NKA vezetése kevéssé átgondolt húzásokat alkalmazott a támogatások elosztásánál. Amikor a folyóiratok működésére adott támogatást megfelezték, és emiatt műhelyek léte került veszélybe, Doncsev azt nyilatkozta: inkább olyasmit támogatnának, ami „hasznosul”, vagyis „még további vállalkozói és adóforintokat tud megmozgatni”. Amilyen a Cseh Tamás Program.
Szereplései során nyilvánvalóvá is tette, ezt a programot az NKA első számú – ha nem a legnagyobb – sikereként értékeli. Lapunk forrásai szerint mégis ez vezetett a leváltásához: nem csak azért kellett mennie, mert nem volt jó a viszonya Balog Zoltánnal, hanem mert a Cseh Tamás Programban túl sok „liberális zenekart” támogattak. (Doncsev ezt ugyanakkor tagadta, sőt azt mondta, értelmezni sem tudja a fogalmat.) Lőrinczy talán ezért tartotta fontosnak, hogy kinevezésekor arra is utaljon, nem akarja élezni a kultúrharcot: „Az eltérő ízlés és a különböző meggyőződés alapján alkotó művészek és szakmai szervezetek együttműködését szeretném erősíteni” – írta a Facebookon. Felmerülhet hát a kérdés, az új vezetés alatt nem kerül-e veszélybe a Cseh Tamás Program.
Kinevezése után megkerestük az új NKA-alelnököt, aki vezetői elképzeléseiről egyelőre nem nyilatkozott, de a Cseh Tamás Program jövőjét firtató kérdésünkre úgy reagált: minden program folytatódni fog. Mindez nem csak tőle függ. Az alap elnöke a miniszter, és az NKA vezetésében jelentős szerep jut a bizottságnak, amelybe szakmai szervezetek, a miniszter és a Magyar Művészeti Akadémia delegál tagokat. A nemrég végrehajtott átalakítás után az utóbbi szervezet elnöke, Fekete György jóváhagyása szükséges a legfontosabb döntésekhez.
