A képregények kapcsán sokaknak a szuperhősök ugranak be, ám a műfaj szerencsére jóval összetettebb, és a trendeket figyelve, szövevényesebb, mint az elsőre látszik. A képregény ugyanis vizualitása miatt talán az egyik legalkalmasabb eszköz a társadalomkritikára, a jelen félelmeinek, a szociológiai dilemmák kivetítésére, megjelenítésére. Sajnos azonban, egy-két ismertebb nemzetközi kiadó szuperhőseit, kiadványait leszámítva, Magyarországon nincs túl nagy keletje a műfajnak a tömegkultúrában, pedig ma, az egy másodperces posztkultúra és az Instagram korában talán még hangsúlyosabb szerepe lehetne a képregényeknek, mint akár húsz-harminc éve volt.
Csüggedni persze semmi értelme, főleg most, amikor a műfaj népszerűsítésének elkötelezett híve, a Magyar Képregény Szövetség május 14-én, vasárnap 13. alkalommal tartja meg a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivált. A Képes Kiadóval közösen jegyzett rendezvény idén a Dürer Kertben lesz, s a szakmai előadások mellett nyílt, a kreativitásra és a szórakozásra épülő foglalkozások is lesznek, ahol olyan dolgokról esik majd szó, hogy miként írják egy-egy történet forgatókönyvét, vagy épp hogy lehet kihúzni a grafikákat. Külön piros pont, ahogy azt a magyar képregényes mustra, a Hungarocomix kapcsán is tapasztaltuk, a családbarát programkínálat. A gyereksarok, az arcfestés, a Rejtő–Korcsmáros-szabadulószoba vagy épp a kipróbálható képregényrajzolás nem csak a műfaj bigott fanatikusainak nyújt ismerkedési, kikapcsolódási lehetőséget.
Ami a szakmenetrendet illeti, délután egy órakor kerülnek kiosztásra az idei magyar képregényes elismerések, így az Alfabéta-, valamint Korcsmáros Pál-díjak. Utóbbit egyébként a lapunknál is állandó karikaturistaként tevékenykedő Marabu kapja. Meghívott vendég és előadó-beszélgető lesz még lapunk állandó publicistája, Puzsér Róbert is, ő a díjátadó előtt, 12 órától beszélget Korcsmáros Gáborral.
S mivel nemzetközi rendezvényről beszélünk, lesznek külföldi vendégek, három képegényalkotó érkezik a fesztiválra. Így a francia karikaturista, Jul, aki többek között jegyez Lucky Luke-történetet, -kötetet is, valamint az osztrák Leopold Maurer, akinek tavaly jelent meg a Shakespeare-művet adaptáló Vihar című képregénye, amit idén jelöltek a Legjobb Osztrák Gyerekkönyv díjára. Popkulturális szempontból a harmadik vendég, a temesvári Victor Drujiniu lehet a legizgalmasabb. A 36 éves szerző olyan nagy nemzetközi kiadóknál dolgozott, mint a Dark Horse, a Marvel vagy épp a DC. Rajzolt többek között predátort Robert Rodriguez felkérésére, de a Paris Saint-Germain focicsapatról is készített albumot, most pedig egy második világháborús képregényen dolgozik.
A rendezvény teljes programját egyébként itt lehet elérni.
