A magyar feltaláló, akire nem volt felkészülve a világ

Bíró László neve a golyóstoll okán halhatatlan, ám itthon van mit törleszteni vele szemben.

Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat, szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána, 1938. november 23-án „Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll” címmel jelentett be újabb szabadalmat. A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket azonban külföldön fejezte be, ugyanis 1938-ban elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, és Bíró ezek elől Párizsba ment, s egy jugoszláv tengeri üdülőhelyen ismerkedett meg az argentin Agustín Pedro Justóval, aki azt javasolta neki, hogy költözzön Argentínába. Bíró csak a külképviseleten – ahová beutazási engedélyért folyamodott – tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök.

Végül Argentínába vándorolt, s 1940-től önállóan kísérletezett. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították. Az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét. Miután eladta a jogokat az Egyesült Államokban és Európában, valamint a tollgyárat is Buenos Airesben, szabadalmaztatott egy eljárást fenolgyanták előállítására, acélrudak ellenállásának növelésére, feltalálta a sérthetetlen zárat, a klinikai termográfot, és 1985-ben bekövetkezett haláláig az Argentin Atomenergia-bizottsággal dolgozott együtt, a gázok molekuláris és izotóprendszerben történő szétválasztásán kísérleteztek.

Bíró nevéhez egyébként mindezek mellett még olyan találmányok is fűződnek, amelyek nem egy az egyben lettek a világ meghatározó eszközei, de nagy hatással voltak későbbi konstruktőrök munkájára. Tervezett többek között automata sebességváltót, mosógépet, termikus berendezést, palackcímke-nyomtatót, függönytartót, ampullanyitót, nyomdai tükröt, együtemű belső égésű motort. És kevesen tudják, de a ma is használatos golyós dezodort is ő találta fel, azonban a termék első szériája gyári hibás lett, ezért le kellett állítania a gyártást, és cége pénzügyi hullámvölgybe került.

A magyar feltaláló Argentínában halt meg, személyét hatalmas tisztelet övezi, s születésnapja, szeptember 29-e 1986 óta a Día del Inventor (a feltalálók napja) a dél-amerikai országban, illetve egyben az argentin feltalálók napja is. – A nehézségek és az üldöztetés ellenére is mindig a céljaira koncentráló Bíró László olyan ikon, aki megmutatja, mire képes együtt Magyarország és Argentína – mondta Maximiliano Gregorio-Cernadas, Argentína magyarországi nagykövete a legutóbbi kiállítás megnyitóján. Ott volt Bíró László lánya is, Biro Mariana, aki arra emlékeztetett: – Apám 1936-ban találta fel az elektromágneses továbbítóberendezést, amit a nagy sebességű japán szupervasútnál vezettek be 50 évvel később. Megkérdeztem, hogy miért fektetett pénzt a találmányai levédetésére, ha nem tervezte azok gyártását vagy eladását. A vasúttal kapcsolatban egyszerűen annyit válaszolt, hogy a világ még nem készült fel rá.