Lekerül a lepel Munkácsy Mihály Golgotájáról

Múmiák, japán Barbie és egy szobor csókja: Debrecen lesz az idei múzeumok éjszakájának kiemelt helyszíne.

A Modemben jelenleg is fut a Nagy felbontás – a krakkói nemzetközi grafikai triennálé fél évszázada című tárlat, ami a címével nem hoz lázba tömegeket. Ám ha arra gondolunk, hogy Európa egyik legnívósabb képzőművészeti fórumának best of válogatását takarja a cím – a mintegy ötven kiállító művész az amerikai kosárlabdázók Dream Teamjéhez hasonlítható −, kihagyhatatlan program. A Modemben lesz még új generációs lengyel–magyar festészeti kiállítás, továbbá olyan tárlat, amelyen az alkotások nemcsak láthatók, hanem olykor hallhatók, szagolhatók, tapinthatók és ízlelhetők is lesznek. A Modem a legnagyobbat a korhatáros kiállításával, a Megrajzolt Érosszal kívánja dobni: nem is annyira Hód Adrienn társulata meztelenséget színre vivő performance-ával, mint inkább Rodin erotikus szobrával, A csókkal, amelyet a Szépművészeti Múzeum ad kölcsönbe. Akit pedig a profán helyett inkább a szakralitás vonz: a debreceni Nagytemplomban az eredeti Vizsolyi Biblia egyik fennmaradt példányát, Kossuth Lajos székét, a Rákóczi-harangot vagy a református kollégium múzeumának kiállításait keresheti fel.

Országszerte mintegy 320 intézmény kétezer programot regisztrált eddig a múzeumok éjszakájára, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma 35 millió forinttal támogat. Múlt évben mintegy négyszázezer látogatót számoltak a legnépszerűbb múzeumi programon – ám, hogy valójában hány ember is fordult meg a múzeumokban, a minisztériumnak sejtése sincs. (Budapesten átlagosan 40-50 ezer, minden múzeumban érvényes karszalagot szoktak eladni.) Idén újdonság, hogy aki online vásárol karszalagot, megjelölheti, melyik múzeumot kívánja támogatni a belépő árával. A karszalagból származó bevétel egyébként mindig annál a múzeumnál marad, ahol megvették – a többi meglátogatott helyszín e pénzből semmit sem lát.