Magyarul is énekel ma este René Pape

A világ vezető basszistája átutazóban járt már Budapesten, de énekesként most debütál a magyar fővárosban.

Wotan szerepe és művészi kvalitásai alapján az „istenek királya”, hangja után a „fekete gyémánt”, aki saját bevallása szerint „tökösen” szeret Mozartot énekelni, és aki „civilben” a Rammstein zenéjére vezeti le az energiáit: René Pape, a világ vezető basszistája ma este fél nyolckor először énekel Budapesten, a Magyar Állami Operaházban. Nem először jár itt, hiszen keletnémet múltja miatt diákkorában hátizsákkal, sátorral végigtúrázta az egész keleti blokkot, és átutazóban természetesen Budapestet is megcsodálta, de énekesként most debütál a magyar fővárosban.

A Drezdában született kisfiú szülei korán elváltak, s tulajdonképpen ez nagy szerepet játszott abban, hogy énekes lett: egy ideig ugyanis az a nagymamája nevelte, aki hatalmas zene- és művészetrajongó volt, és már akkor is járt operába, amikor még állt a Semperoper. Pape a bombázás után született, így ő csak a romjainál játszhatott, operaelőadásokat akkoriban különféle helyeken rendeztek, a Semperopert csak 1985-ben adták át újra. Miután nagymamája hatására beleszeretett, majd nyolcévesen sikerrel felvételizett a legendás drezdai fiúkórusba, a Kreuzchorba, őt delegálták A varázsfuvolába mint harmadik fiút. Akkor még nem sejtette, hogy ez az opera életét is meghatározza majd, s bár már kamaszkorában egyértelműen döntött az énekesi pálya mellett, 1991-ben éppen egy magyar, Solti György fedezte fel és hívta meg Sarastrónak egy előadásba, azóta ez a szerep végigkísérte a pályáját.

Most Budapesten viszont Sarastrót nem hallunk tőle, az operagála műsorát ő maga állította össze, és az első részben Verdit, a másodikban Wagnert énekel majd. Repertoárjának ez a két szerző fontos pillére, de korántsem merül ki ennyiben az a széles skála, amelyet mind stílusban, mind nyelvterületben magas szinten birtokol, legutóbb például Wolfram Esthajnalcsillag-dalát énekelte lemezre, ami nem is basszusária, igaz azt hangsúlyozza, hogy színpadon, élőben nem énekelné ezt a hangfekvést, csak azért tett kivételt, mert annyira szereti ezt a melódiát. Borisz Godunov szintén fontos szerepe, az orosz nyelv pedig a keletnémet múltja miatt nem is okoz számára különösebb gondot. Basszbaritonszerepeket is énekel, Oresztészt az Elektrából, Don Giovannit, de a fő területe a basso cantate, az úgynevezett világos hangú basszus, amelynek szerepei többnyire súlyos, nehéz karakterek, nagy drámákkal. Pape elmondja, hogy általában zongorakísérettel ad áriaesteket, a basszusok kevésbé csillognak, mint a szopránok és a tenorok, így ritkán kap lehetőséget arra, hogy zenekarral énekeljen egy koncerten, ezért is fontos számára a ma esti operaházi előadás.

Lapunk kérdésére megjegyzi: nem szabad eggyé válni a szereppel, mert annak csak gyomorfekély lesz az eredménye. Wotanra például egy nappal előre készülnie kell, megfelelő dallamokat, hangmagasságokat énekel, de nem válik Wotanná, ahogy abban is biztos, hogy ha a Trisztán és Izolda Márk királyává vagy a Don Carlos Fülöp királyává válna, abból nem sülne ki sok jó. Ugyanakkor azt elismeri, hogy vannak olyan súlyos szerepek, mint például Borisz Godunov, amely után kell egy jó félóra, amíg az emberben lecseng mindaz a hatás, amit ennek a megformálása kivált. „Szeretek szenvedni” – feleli a Magyar Állami Operaház főigazgatójának, Ókovács Szilveszternek arra a kérdésére, hogy miért nem hiányoznak neki a jellegzetes basszus-komikusszerepek. Pape egyébként elismeri: bár a való életben szereti a tréfát, és távolról sem drámaként fogja fel az életet, a színpadon nem megy neki a vígjáték, ezért is marad a súlyos szerepeknél.

René Pape az Opera hagyományos májusünnepén, a tematikus évadévzáró fesztivál zárógáláján lép fel, amely idén a magyar évadhoz igazodva MagyarFeszt néven a hazai operatörténeten kalauzolta végig a közönséget. Ebből az alkalomból egy magyar nyelvű meglepetéssel is készül, amelyről hivatalosan nem beszél, de amikor felállunk a székből, váratlanul tökéletes magyarsággal, csodálatos, tekintélyt parancsoló orgánumával rágyújt egy dalra: „Készülj, népem, nagy öröm vár ma rád ” A jelek szerint tehát Ránki György Pomádé királyának egyik fontos áriájával örvendezteti majd meg a hazai közönséget. A különleges koncerten a Magyar Állami Operaház zenekarát a neves német dirigens, Jonas Alber vezényli.