Először 1982-ben Franciaországban köszöntötték az év leghosszabb napját dalokkal, mára pedig száznál is több országban lehet a legkülönfélébb városi tereken élőzenét hallani június 21-én. Kodály óta tudjuk, hogy a zene mindenkié, azt viszont nem mindenki tudja talán, hogy mennyi világhírű zenésznek voltak magyarok a felmenői. A zene ünnepén róluk, magyar származású sztármuzsikusokról készítettünk összeállítást.
Louis Armstrong egyetlen fehér klarinétosát dzsesszkörökben Hungarian Joe-ként emlegették. A matyó gyökereire büszke Joe Muranyi szülei Mezőkövesdről vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Ő már Ohióban látta meg a napvilágot, de nem ott, hanem Manhattan füstös klubjaiban ejtette rabul a szving. Pedig gyerekkorában még magyar nóták és indulók szóltak Murányiék felhúzható gramofonjából. Fújni Roy Eldridge big bandjében kezdett, 1967-től pedig Louis Armstrong klarinétosa volt. Elsőként, a nyolcvanas évek elején Benkó Sándorék hoztak hírt róla, ő azonban csak 1989-ben, Salgótarjánban mutatkozott be a magyar közönség előtt. Hatvanéves volt akkor. A rendszerváltozást követően aztán számos formációval lépett fel itthon, sőt lemezek is őrzik a játékát. A karakteres bajszáról és szemüvegéről is ismert Joe bácsi könyvet írt Armstrongról, s ő avatta fel Bánkon a legendás trombitás egyetlen hazai szobrát. 2012-ben, nyolcvannégy éves korában hunyt el. (V. N.)
Paul Frederic Simon, Art Garfunkel másik fele énekes, dalszövegíró, alapvetések szerzője és előadója, a hatvanas évek egyik meghatározó bárdja. Színésznek sem utolsó, az Annie Hallban nyújtott alakítása felejthetetlen. Az Egyesült Államokban született, magyar zsidó család sarjaként. Édesapja főiskolai tanár, valamint nagybőgős, basszusgitáros és tánczenekar-vezető volt. A családi legendárium szerint ő hegedült először a Magyar Rádióban. Édesanyja tanítónőként dolgozott, kilencvenhét évet élt. Paul Simon egyike az első rockmilliomosoknak: már 1969-ben mesebeli bevételekkel büszkélkedhetett. Erre aztán a következő évben még rátett egy lapáttal, a Simon and Gartfunkel Bridge Over Trouble Water című korszakalkotó lemeze tízmillió példányban fogyott el. Nem is csoda, olyan dalok vannak rajta ugyanis mint a The Boxer, a Cecilia és az El Condor Pasa. (H. Z.)
A Hágában zenélő cigányprímás, Veres Lajos lánya a hidegháború mindkét szuperhatalmában ikonná tudott válni. A szórakoztatóan szögletes mozgású és igézően szomorú szemű Mariska 1968-ban csatlakozott a Shocking Blue legénységéhez, hogy a zenekar pszichedéliával cimboráló soft rockja a lány karakteres énekével robbanásveszélyes eleggyé alakuljon. Legnagyobb slágerük, a Venus hetekig vezette az amerikai listát, de talán ennél is különösebb, hogy a szigorú szabályozások ellenére a Szovjetunióba is eljutott a dal, hogy új irányt szabjon szinte a Brezsnyev-kor tánczenéjének. De nem a Venus volt a Shocking Blue egyetlen száma, dolgozta fel dalukat a Nirvana, és hangmintázta őket a – lassan amúgy tiszteletbeli magyar bandává avanzsáló – The Prodigy is. 1974-ben a zenekar feloszlott, s bár Mariska szólóban, és egy dzsesszkvintett élén is próbálkozott, többé nem ért hasonló magasságokba. (V. N.)
Nem csupán nagyapás magyar, Gabor Szabonak – aki a legismertebb és legsikeresebb gitáros honfitársunk volt a nyugati világban – mégis előre került a keresztneve. 1956 után távozott Magyarországról, és itthon halt meg 1982-ben, fiatalon. Tizennégy éves korában kapta az első gitárját, tanárhoz is járt vagy három hétig, aztán hallás után játszott, a recsegő Szabad Európát figyelve. Kisvártatva a budapesti éjszaka bárjai következtek, majd New Jersey, egy portásfülke és a Berklee Zenei Főiskolán. Aztán a világhír. Bizonyos listákon Szabo simán veri Hendrixet és Claptont. Legismertebb szerzeménye a Gipsy Queen, amelyet feldolgozott a Fleetwood Mac is, hogy aztán Carlos Santana keze alatt Black Magic Woman legyen belőle. A világzene sehol sem volt még, amikor Szabo dalaiban a magyar, az indiai, az ír, a cigány és a skót népzene dzsesszes szintézise együtt jelent meg. A legnagyobbak közül való volt. (H. Z.)
Erdélyi Tamás óvodás korában a Bajcsy-Zsilinszky úti Toldi mozi fölötti lakásból az Egyesült Államokba költözött a szüleivel. Ez 1956-ban történt. Itthon orosz tankok lőtték épp szét a fővárost, odakinn pedig Little Richard, Fats Domino és Elvis Presley dalai szóltak a rádióból. Kiskorában Tommy kórusban énekelt, két évtized elteltével aztán ez a nagyjából 150 centi magas, csapzott hajú pasas valami olyasmit talált fel, ami megváltoztatta a könnyűzene történetének menetét. A Ramones első három lemezén hallható dobolása stílusteremtőnek bizonyult a punkszíntéren. A különc Ramone-ok nemzedékeknek adtak reményt, hogy furcsa külsővel és faék-egyszerűségű dalokkal is lehet valaki rocksztár, így nem túlzás tán azt állítani, hogy Erdélyi Tamást nagyjából annyi fiatal tekintette a példaképének, mint Puskás Öcsit. Egyelőre ő az egyetlen magyar származású zenész, aki bekerült a rock and roll halhatatlanjai közé, és már a szülőházának homlokzatán is van egy szép emléktáblája. (V. N.)
A Kiss együttes basszusgitárosának édesanyja, Klein Flóra a Bereg vármegyei Jándon született, a második világháború idején menekült Palesztinába. Édesapja, Witz Ferenc ács is magyar származású. A zenész az izraeli Haifában született 1949-ben, Chaim Witzként anyakönyvezték. A Kisst 1973-ban alapították New Yorkban, hard rockot játszottak, és bár első lemezeik nem voltak sikeresek, 1975-ös koncertalbumukkal befutottak, sokmilliós eladásokat produkáltak. A Kiss lényege a show volt: arcfestésüknek, a pirotechnikának és a további látványelemeknek köszönhetően lettek híresek. Legnagyobb slágerüket, az I Was Made For Lovin’ You-t a szintén magyar származású Desmond Child írta. Több feloszlás és átalakulás után a Kiss ma is létezik. Gene Simmons nemcsak angolul, németül és héberül, hanem magyarul is tökéletesen beszél. (G. A.)
Mark Knopfler 1949-ben született Glasgow-ban, angol anya és magyar zsidó apa gyermekeként. Utóbbi, Knöpfler Ervin építészmérnök 1939-ben menekült el Magyarországról. A hetvenes évek végén, a new wave berobbanása idején tűnt fel Mark együttese, a Dire Straits, ám az egybeesés inkább csak időbeni. A gazdag és szofisztikált gitárzenét játszó zenekar egyszerre ostromolta a slágerlistákat és nyűgözte le a vájtfülűeket. A pengető nélkül pengető Knopfler érzékeny, könnyen azonosítható gitárjátéka sokak kedvencévé tette a Dire Straitst. A kilencvenes évek elejére minden kijött az együttesből, ami kijöhetett – valamennyi lemezük kiváló, de a Communiqué és a Love Over Gold pláne kimagaslik –, Knopfler azóta szólóban műveli ugyanazt. Szépen, okosan öregszik, újabb és újabb albumai egyikével szemben sem merülhetnek fel kifogások. Ez koncertjeire is igaz, mint arról néhány évente a budapesti közönség is megbizonyosodhat. (G. A.)
A kemény rock első igazi frontasszonya 1950-ben született Detroitban. Anyja, Szaniszlay Helén a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén látta meg a napvilágot. A kis Suzi kezébe olasz gyökerű dzsesszzenész apja adta a basszusgitárt. Hazájában is próbálkozott, de Angliában lett sikeres. A hetvenes évek egyik legismertebb szerzőpárosa, Chinn és Chapman dalai emelték fel őt is. A bőrruhában keménykedő, de egyúttal elsöprően bájos-csinos lány ezeken keresztül találta meg saját hangját. Kicsit fura, hogy ehhez képest a smokie-s Chris Normannel előadott diszkósláger, a Stumblin’ In lett a legismertebb száma. Suzi Quatro most is aktív, nem egészen két hete Budapesten játszott. „Minden koncertre ugyanúgy készülök, de azért ez különleges az édesanyám miatt. Most is találkoztam rokonokkal, akikkel azelőtt még sohasem, szóval ide mindig más érzésekkel jövök” – mondta utána az Indexnek. (G. A.)
Michael Peter Balzary a világ egyik legjobb basszusgitárosa, a legfunkybb funky arc, és még rocker is a tetejébe, bár eleinte inkább a dzsessz érdekelte. Erre most nyilván sokan felkapják a fejüket, de még ha el is hiszik ezt az állítást, az a kérdés azért felmerülhet, hogy ki is ez az ember. Ha azt mondom, hogy Flea a Red Hot Chili Peppersből, már könnyebb lesz vitatkozni. És mivel ezen a földön mindenki legalábbis Csaba királyfi egyenesági rokona, az csak természetes, hogy ez a tehetséges és rokonszenves fickó is magyar származású. Bár a Balzáry nem túl gyakori családnév a hazában, maga az érintett is úgy tudja, hogy az egyik nagyapja honfitársunk volt, majd kitántorgott Ausztráliába. Ha lehet hinni a legendának, Albert Vincent Balzarynak hívták, és bányászattal foglalkozott. (H. Z.)
Az Ottawában született Alanis Morissette-nek a mamája volt ötvenhatos emigráns. Az első, tizenhét éves korában készített lemeze egyből platina lett Kanadában, a második, üzleti értelemben csalódást jelentő korong elkészítését követően azonban a még mindig csak huszonegy éves énekes emelte a tétet. Los Angelesbe költözött, és bátor, önéletrajzi ihletésű dalokon kezdett dolgozni. Az 1995-ben megjelent Jagged Little Pillen sok más mellett az addigra már világhírű Flea is közreműködött. A stadionrockosított vallomáslemez pedig működött. Erre utal legalábbis, hogy kiérdemelte az év legjobb lemezének járó Grammyt, hogy tíz országban került fel a slágerlistákra, nem mellékesen pedig harminchárommillió példány fogyott belőle. Ennél is fontosabb talán, hogy számos női előadót inspirált Avril Lavigne-től Pinkig. Azóta Morissette további öt stúdiólemezt vett fel, számos filmben szerepelt, és tanácsadó rovatot vezet a The Guardian hasábjain. Magyar gyökereiről sem feledkezett meg: 2010-ben született kisfia az Imre nevet kapta a keresztségben. (V. N.)
