A Hágában zenélő cigányprímás, Veres Lajos lánya a hidegháború mindkét szuperhatalmában ikonná tudott válni. A szórakoztatóan szögletes mozgású és igézően szomorú szemű Mariska 1968-ban csatlakozott a Shocking Blue legénységéhez, hogy a zenekar pszichedéliával cimboráló soft rockja a lány karakteres énekével robbanásveszélyes eleggyé alakuljon. Legnagyobb slágerük, a Venus hetekig vezette az amerikai listát, de talán ennél is különösebb, hogy a szigorú szabályozások ellenére a Szovjetunióba is eljutott a dal, hogy új irányt szabjon szinte a Brezsnyev-kor tánczenéjének. De nem a Venus volt a Shocking Blue egyetlen száma, dolgozta fel dalukat a Nirvana, és hangmintázta őket a – lassan amúgy tiszteletbeli magyar bandává avanzsáló – The Prodigy is. 1974-ben a zenekar feloszlott, s bár Mariska szólóban, és egy dzsesszkvintett élén is próbálkozott, többé nem ért hasonló magasságokba. (V. N.)
Nem csupán nagyapás magyar, Gabor Szabonak – aki a legismertebb és legsikeresebb gitáros honfitársunk volt a nyugati világban – mégis előre került a keresztneve. 1956 után távozott Magyarországról, és itthon halt meg 1982-ben, fiatalon. Tizennégy éves korában kapta az első gitárját, tanárhoz is járt vagy három hétig, aztán hallás után játszott, a recsegő Szabad Európát figyelve. Kisvártatva a budapesti éjszaka bárjai következtek, majd New Jersey, egy portásfülke és a Berklee Zenei Főiskolán. Aztán a világhír. Bizonyos listákon Szabo simán veri Hendrixet és Claptont. Legismertebb szerzeménye a Gipsy Queen, amelyet feldolgozott a Fleetwood Mac is, hogy aztán Carlos Santana keze alatt Black Magic Woman legyen belőle. A világzene sehol sem volt még, amikor Szabo dalaiban a magyar, az indiai, az ír, a cigány és a skót népzene dzsesszes szintézise együtt jelent meg. A legnagyobbak közül való volt. (H. Z.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!