A zseni, aki hadat üzent a konformizmusnak

A húsz éve elhunyt Gianni Versace neve még ma is egyet jelent az olasz divattal.

Makrai Sonja
2017. 07. 15. 15:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gianni Versace 1946-ban született Reggio di Calabriában, itt is nőtt fel két testvérével, Donatellával és Santóval, valamint holland származású édesanyjával, aki varrónőként dolgozott. Már kisgyerekként imádta a szabászatot, és már akkor magával ragadta a csillogás: sokszor segített az aranyhímzések elkészítésében, a drágakövek és gyöngyök felvarrásában. A rokonok visszaemlékezései szerint csupán kilencéves volt, amikor első ruháját megtervezte és megvarrta. Építészetet tanult, majd huszonöt évesen úgy döntött, a divat olaszországi fővárosába, Milánóba megy szerencsét próbálni. A hetvenes évek közepén tervezett finomkonfekciós öltözékeket, majd olyan befutott divattervezőkkel dolgozott, mint Callaghan, Alma, Genny és Complice. Saját neve alatt először 1978-ban jelentkezett női kollekcióval, nem sokkal később pedig már megnyitotta az első Versace-butikot a Via della Spignán. Fiatalos viseletei hamarosan világszerte nagy sikert arattak a kifutókon és a hírességek körében egyaránt: Versace a nyolcvanas évekre a divat nemzetközi élvonalának megkerülhetetlen figurája lett. Ő teremtette meg az érzéki nőt: mélyen dekoltált, magasan felvágott, szorosan alakhoz simuló ruhákban gondolkodott, alapdarabjai közé tartoztak a vadító miniszoknyák és a szűk nadrágok, amelyek főszereplővé tették az emberi testet. Még estélyi modelljei is sokat mutatnak viselőjükből, de nem a klasszikus helyen és alakban. Fényűzően túldíszített és harsány, napsárga, tűzpiros vagy épp élénk lila színekben pompázó neobarokk anyagaival, amelyeket általában kagylók, popsztárok portréi, a Vogue címlapfotói vagy épp divatházának a jelképe, a medúzafej díszített, hadat üzent a konformizmusnak. Versace imádta a határokat feszegetni: a műanyagot textillel, bőrrel vagy épp fémmel párosította, a farmert csipkével bolondította meg, mégis harmonikus és ragyogó viseleteket adott modelljeire. Ruháit akár a divat folyamatos önreflexiójának is tekinthetjük: alkalmazza a pompát, kreációi giccsesnek hatnak, de ha tüzetesebben szemléljük, az irónia határozza meg mindet. Versace és munkája egyszerre volt aprólékosan kifinomult és nagyvonalúan harsány. Egyik leghíresebb modellje egy fekete haute couture estélyi, amelyen a punkok jellegzetes, hetvenes évekbeli „ékszerét”, a biztosítótűt alkalmazta díszítésként. 1994-ben, az akkor még alig ismert brit színésznő, Elizabeth Hurley viselte a kreációt, amely rögtön híressé tette.

Gianni Versacénak nagy szerepe volt a topmodellkultusz kialakításában: exkluzív szerződést kötött Cindy Crawforddal, Claudia Schifferrel, Linda Evangelistával, Naomi Campbell-lel, Christy Turlingtonnal, Carla Brunival, vagy kedvencével, Helena Christensennel, akik kizárólag az ő divatházának dolgoztak. Versace egyik legnagyobb rajongója, majd jó barátja lett Diana walesi hercegné, s így ő lett az első divattervező, aki meghívást kaphatott a Buckingham-palotába, de Sting, Elton John, Madonna, Tina Turner, Bruce Springsteen, George Michael, Eric Clapton, Jeremy Irons, Jeff Bridges és Mickey Rourke is imádta az olasz divatcézárt.

Versace számos színházi és filmes produkcióban vett részt: közeli munkatársa és jelmeztervezője lett a világhírű francia koreográfusnak, Maurice Béjart-nak, az 1980-as Amerikai dzsigoló című filmben a főszereplő Richard Gere is Versacét viselt, de az ő ruháit hordta Don Johnson és Philipp Michael Thomas az 1984 és 1989 között futó, nagy sikerű Miami Vice című tévésorozatban. Egykori kis butikja az évek során dollár százmilliókat forgalmazó vállalkozássá nőtte ki magát, világszerte több ezer üzlete nyílt, nem egy a legdrágább helyeken. A családi birodalomban ő volt a szellemi irányító, aki az ötleteket hozta, Santo a pénzügyeket vitte, húga, Donatella divattervezőként és bátyja asszisztenseként dolgozott, felügyelte a saját márkanéven futó termékeket, a reklámokért pedig Donatella férje felelt. Versace az elsők között ismerte fel a reklám és a marketing fontosságát, divatbemutatói igazi társadalmi eseményekké váltak: ő volt az első, aki hollywoodi hírességeket hívott meg, ráadásul fizette az utazásukat, és ajándékokkal halmozta el őket.

Az 1990-es években Olaszországban eljárás indult ellene vesztegetés és adócsalás vádjával, így felváltva élt Róma, New York, London és Párizs legelőkelőbb helyein. Versace, aki soha nem titkolta, hogy saját neméhez vonzódik, népszerűsége csúcsán, 1997. július 16-án brutális gyilkosság áldozata lett. Miami lakása előtt több lövéssel végzett vele a férfi luxusprostituált Andrew Cunanan, akinek abban az évben ő volt az ötödik áldozata. Cunanan nem sokkal később öngyilkos lett, ugyanazt a fegyvert fordította maga ellen, amellyel a divattervezőt is lelőtte. Versace gyászmiséjén Elton John és Sting énekelt, a Szentírásból Maurice Béjart olvasott fel, hamvait a Comói-tóba szórták. Több millió dolláros vagyonát 11 éves unokahúgára, Allegrára hagyta, unokaöccse a műgyűjteményét örökölte, az üzletet húga, Donatella vitte tovább művészeti igazgatóként, a vezérigazgató a bátyja, Santo lett. Végrendeletében azt is kikötötte, hogy barátja, Antonio D’Amico, aki 14 évig volt társa, életjáradékot kapjon. Sokan kételkedtek abban, hogy Donatella képes lesz méltó módon folytatni testvére örökségét, de az idő őt igazolta. Hiszen sikerült megőrizni a Versace eredeti jelentését, miközben megújította a divatházat, a birodalom pedig öt kontinensen több mint nyolcvan butikkal ma az egyik legkeresettebb, legnépszerűbb márka. Az haute couture és az utcai viseletek mellett illatszert, telefonokat, ékszereket is terveznek, lakberendezési tárgyakat forgalmaznak, és Ausztráliában egy hatcsillagos hotel jelzi nagyságukat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.