A hazai fesztiválok egyik legrangosabbika egy réteg-fesztivál, mégis az egyik legnagyobb hírű: a Müpában Fischer Ádám által életre hívott Budapesti Wagner Napok, amely Bayreuth előadói szintjére emelte a hazai Wagner-kultuszt, és a világ minden tájáról még ennyi év után is minden esztendőben ide vonzza a Wagner-rajongókat, jellemzően magas elégedettségi szint mellett. Ez a fesztivál persze alapvetően Fischer Ádám személyére és saját kapcsolatrendszerére épül, de egyszersmind be is bizonyosodott: ez a fajta kapcsolati háló remekül kamatoztatható a fesztiválszervezés területén. Hasonló módon Balázs János személye köré épül a felfelé ívelő Cziffra-fesztivál, és György Ádám Kastélyakadémiája is, amelyik ráadásul egy kevésbé ismert kistelepülésünket, Pomázt vezette be a köztudatba, elsősorban Ázsiában.
A legfontosabb kezdeményezések azonban ahhoz a fiatalabb generációhoz kötődnek, akik már egészen újszerűen közelítenek a fesztiválszervezéshez, és egyik legfontosabb céljuk nemcsak a közönség megszólítása, de az utánpótlás is, illetve az a fiatalos lendület, amely vonzó alternatívává teszi a komolyzenét azok számára is, akik korosztálya elsősorban a könnyűzenei koncerteket tekinti trendinek. Ez az a terület, amely igazából akkorát alakított a hazai komolyzenei palettán, hogy tulajdonképpen szépen lassan újra felteszi Magyarországot a műfaj globális fesztiváltérképére.
Alig kapta fel az új alapítású Wagner Napokat a szakma és a zenerajongók tábora, máris merőben új dobással jelentkezett hazánk: Kokas Katalin mintegy új brandként hozta létre a Kaposfestet, amelynek lényege, hogy a nagy világsztárokat mintegy baráti társaságként hozza Magyarországra, kamarazenét játszani, ez pedig lehetővé teszi, hogy ne csak a közönség, hanem az előadók is jó értelemben vett buliként fogják fel a közösen töltött napokat. Így lehetett hazai szintre hozni az árakat. A fiatalos társaság lendülete azonnal bevonzotta a fiatalabb közönséget, miközben a koncertek „komolyságát” illetően nem kellett kompromisszumokat kötni, vagyis nem kellett felhígított, „crossoveres” formában tálalni a darabokat, Mozart eredetiben is megszólította a közönséget.
