Hogyan nem találkoztam Bartók Bélával? Ez a címe az általam úgy fél éve véletlenül hallott kabarétárcának. A Kossuthon épp a korábbi évtizedek nevezetesebb számait ismételték, így botlottam bele. Sinkó Péter szövegét magabiztos színészi tudással Agárdy Gábor tolmácsolta 1981-ből. Az írás azt figurázta ki, amikor boldog-boldogtalan azáltal próbál előbbre jutni, hogy utólag nem igazolható emlékeket tár a közönség elé maga és egy „Mester” viszonyáról. Évek óta nem szórakoztam ilyen jól a szombati ebéd készítése közben.
Talán ez keltette föl bennem a reményt, hogy végül nyitva hagytam a rádiót a július 15-i adás kezdete után. Vagy az ígéret, amely – humoristáink ugyanis nyári szünetre vonultak – a Rádiókabaré legjobb pillanataiból való válogatással kecsegtetett. Mit mondjak? Nehéz helyzetben van a kritikus, ha olyan produktummal találkozik, amelyben legföljebb nagyítóval lehet észrevenni némi szikrát, frissességet – netán színvonalat.
Kényszermegoldásként rosszabb és kevésbé rossz műsorszámokra osztottam magamban a tömény egyórás élményt. Ez utóbbiak közé tartozott Horváth Tibor Esküvőautomatája Hernádi Judit és Elek Ferenc előadásában. Megszorításokkal ide, a kevésbé rosszak kategóriájába sorolható Sinkó Péter iskolai aranyköpésekből összeállított benyögésparádéja; az alapanyagot húsz-harminc éves tréfák adják, melyek hosszabb-rövidebb szakállat is növesztettek már, de úgy látszik, elnyűhetetlenek. (Néhány példa: A közlekedőedények közé tartozik a vödör és az ételhordó. A hidegháború az, amikor a katonák fáznak, és nem tudnak harcolni. A szíved Arany, a hajad Petőfi, az agyad Tompa.) Ennél a kategóriánál említendő Hajdú Balázs dumashow-ja.
A duma műfaja azonban sokkal mélyebbre vezet minket: Bellus István, aki bealudt az ötvenfokos pálinkától, mint a Batthyány-örökmécses, harmincéves érettségi találkozójáról mesél. „Ki hozta el az anyját?” – kérdezi például egy hervadtabb volt lányosztálytársára mutatva. Hasonló bumfordiság jellemzi Maksa Zoltán „dumáját”, igaz, kedvesebb módon, némi posztszoci humorizálással nyakon öntve.