Összesen nagyjából 350 millió forintot kell kifizetnie tizenhat könyvkiadónak, miután adóhatósági vizsgálatok során kiderült: nem úgy adóztak, ahogy a hatóság értelmezésében kellett volna. Az érintett cégek azt a számukra anyagilag kedvezőbb és egyébként logikusnak tűnő megoldást választották, hogy a könyvet késztermékként vették át a nyomdától, ez állt a számlán is. Így lehetőségük nyílt az iparűzési adóalapból anyagköltségként leírni a nyomdai munka árát. Az adóhatóság szerint viszont a nyomda szolgáltatást nyújt, a könyv, amit átad, nem késztermék, ezért költsége nem volt levonható az adóalapból. Többet kellett volna tehát adózniuk a könyvkiadóknak, amelyeknek az adóhátralék mellett most büntetéssel és a késedelmi kamat megfizetésével is számolniuk kell.
Az Alexandra könyváruházlánc év eleji összeomlása sok kiadót érintett, köztük olyan függetleneket, amelyek a magyar könyvpiac rossz adottságai miatt eleve nehéz helyzetben voltak. A nagy múltú Osirisnak például szüneteltetnie kellett a működését, az ismeretterjesztő, tudományos könyvek kiadásának feltételei ugyanis más műfajoknál is rosszabbak. A vitatott adózási módot egymástól függetlenül választották különböző könyvkiadók, köztük az Osiris. Két gyerekkönyvkiadó, a Móra és a Pagony, de például az orvosi szakkönyveket kiadó Medicina is fennakadt az ellenőrzéseken, ahogy a Líra kiadói csoporthoz tartozó Athenaeum is. Az ügyben tizenhat kiadó érintett. A tervek szerint közösen fordulnak majd a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.
A Kossuth kiadói csoport ügyét pénteken kezdte el tárgyalni a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Nekik 39 millió forint elmaradt adót, 19 millió forint bírságot és hétmillió forint késedelmi pótlékot kell befizetniük, vagyis 65 millió forintot, ami nagyjából egy közepes könyvkiadó éves árbevételének felel meg.
Az adóhatóság tartja magát a korábbi értelmezéshez a bíróság előtt is, a Kossuth kiadói csoport vezérigazgatója azonban úgy látja, ők a törvényeknek megfelelően adóztak. Szerinte a jogszabályokban sehol nem található meg, hogy a nyomdától átvett könyv szolgáltatás lenne, és nem termék. Ez a szabály könnyen kikerülhető lett volna azzal, latolgatja, ha a könyvkiadók külföldi céget alapítanak, külföldön nyomtatják és onnan hozzák be a könyvet – a magyar nyomdákat fosztva meg a bevételtől –, és akkor is, ha közös kiadást hoznak tető alá a nyomdával. Ezekben az esetekben ugyanis terméknek, nem szolgáltatásnak minősül az átvett könyv.
Hogy a jog nyelvén mitől lesz termék a könyv? A hatóság szerint csak a kiadó által „hozzáadott” szerzői jog révén, a kiadók viszont úgy gondolják, a kötetek eleve termékként kerülnek ki a nyomdából. Ráadásul úgy látják, nem vezethető le a jogszabályokból az, amit az adóhatóság gondol. Igaz, hogy körülbelül másfél évtizede született egy pénzügyminisztériumi főosztályvezetői állásfoglalás, ez azonban nem jogszabály. Sok kiadó nem változtatott több évtizedes adózási gyakorlatán, büntetést viszont most először kaptak.
