Nem akármilyen leletre bukkantak brit régészek június 22-én az ókori római Vindolanda katonai táborában, ahonnan huszonöt kézzel írt levél került elő – számolt be a brit The Guardian. A mai northumberlandi Bardon Mill melletti lelőhelyen egyébként már az 1970-es évektől kezdve rengeteg hivatalos, félhivatalos levelet találtak. A legnagyobb fogás 1992-ben volt, akkor mintegy hétszáz okmányt ástak ki a Britannia provincia védelmét egykor ellátó Hadrianus falánál található katonai tábor földjéből.
Az ilyen jellegű leletek, különösen a fára írt feljegyzések viszonylag ritkák, mivel megfelelő körülmények kellenek ahhoz, hogy több száz évet átvészeljenek olvasható állapotban. Jelen esetben a tőzeg konzerváló hatása révén szerencsére sok levél megőrződött, így a kutatók betekintést nyerhetnek a Kr. u. I. századi Britanniában állomásozó római alakulatok hétköznapi életébe.
Arra persze hosszú hónapokat kell még várni, hogy kiderüljön, pontosan mi áll a feltárt feljegyzésekben. Az egyik új töredék azonban állítólag olyan személyhez köthető, akinek írása korábban már ismertté vált ebből a táborból. A régészeti adatokból kiderül, 95 és 105 között a térségben állomásozó cohors IX. Batavorum egyik decuriójáról (tizedes) van szó. Masculus az ötszáz fős gyalogsági csapat parancsnokának, Flavius Cerialisnak írt korábbi levelében felettesét arra kérte, küldjön még több sört az erődben állomásozó csapatok számára, illetve rendkívül eltávozást is kért, állítólag a rettentő másnapossági tünetek miatt.
A IX., illetve a közelben lévő testvércsapat, a cohors III. Batavorum katonáit a mai Hollandia területén, a Rajna deltájának térségében élt batavus germán törzs tagjai közül toborozták. Az egységek katonái – akárcsak a pannóniai Duna-határ mentén állomásozó szintén barbár társaik – 25 év katonai szolgálat után szerelhettek le, csak ez után kapták meg a római polgárjogot, amit egy számukra kiadott katonai diplomával tudtak igazolni. Külön érdekesség, hogy Cerialis valószínűleg a törzs királyi családjának lehetett tagja, mert Masculus levelében királyként szólította meg.
Vindolanda erődjét Kr. u. 105-ben lerombolták, ám a 122-ben épített híres – a szigetet átszelő – Hadrianus-fal idején újjáépült, előbb fából, majd kőből, amit később többször bővítettek és a védmű része volt. Egészen a római uralom végéig, sőt még utána is használatban maradt. A területet Eric Birley régész kezdte kutatni, az általa megvásárolt területen fiai is dolgoztak, a jelenlegi ásatást unokája, Andrew Birley vezeti.
