Melldöngetés nélkül is jó magyarnak lenni

Újra hódít A Pál utcai fiúk: Molnár Ferenc regénye a színpadon és a könyvesboltokban is hatalmas siker.

Szathmáry István Pál
2017. 08. 11. 17:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyelvi humor mellett van még egy összetevője a sikernek, ez pedig a helyszín. – A Pál utcai fiúkon kívül kevés valódi Budapest-regényt találunk, olyan művet, amelyet elolvasva rádöbbenünk, hogy mennyire kötődünk ehhez a városhoz, hogy akármi történik is körülöttünk, csodálatos itt élni. Molnár Ferenc szövege ezt az érzést közvetíti.

Az értékvesztéssel kezdtük a cikket, a fogalom pedig óhatatlanul is újra felbukkan, hiszen az 1907-ben született regényt olvasva a polgári értékrend eltűnésének lehetünk tanúi. – Molnár Ferenc ezzel párhuzamosan, nagyon óvatosan, nagyon finoman ugyan, de egy másik világról is beszámol, amely még éppen csak bontogatja a zászlaját. A két világ közötti hatalmas különbség a vörösingesek esetében látszik a legjobban. Áts Feri még a régi értékek embere, ő azért akarja elfoglalni a grundot, hogy legyen hol focizni, a Pásztor testvérek azonban azért, mert ha ők az erősebbek, miért tűrnék, hogy másoké legyen. Csak azért veszik el, mert el tudják venni.

A hatalom és a céltalan erőszak összefonódása törést okoz és válságba taszítja az embert. – A grund alatt a mélyben már valami sötét dolog fortyog, amely a gyerekek világába is beszivárgott. A pusztulás előszele a mai olvasó számára legalább olyan nyilvánvalóan érezhető, mint a száz évvel ezelőtti közönség esetében, emiatt a szöveg ma is rendkívül modernnek és naprakésznek tűnik.

Ezek után már kevésbé meglepő, hogy a regény az irodalmi sikerlistákat is meghódította. Mindennek Nényei Pál, a budapesti Piarista Gimnázium tanára, Az irodalom visszavág című szórakoztató irodalomtörténeti sorozat szerzője szerint roppant egyszerű a magyarázata. – Egyszerűen az a titka, hogy jó. Molnár Ferenc jól megírta, jó a történet, az, hogy az egyik legfontosabb helyszín megszűnik a regény fiktív ideje után, mert beépítik, különösen erős és nagy hatású motívum. Ezt úgy hívom, hogy Titanic-effektus. Olyanról olvasni, ami már nincs, roppant érzelmes dolog. De ezt az egész regény világára is értem. A múlt óceánjába süllyedt Pest!

A Pál utcai fiúk ráadásul olyan alapvető kérdésekre is választ adhat, amelyeket a manapság rendkívül divatos, fiataloknak írt művek még csak fel sem tesznek. – A kortárs ifjúsági irodalom egy része túlságosan „valóságos” terepen mozog, mint a drog, a szétesett családok, a szex, a bulik, a mobiltelefon, vagy a cyberbulliyng. Mintha a fiatalságnak csak ez lenne az élete. Szerintem ez másként van. Bennük is megvan a romantika utáni vágy, amit a szintén hihetetlenül népszerű kortárs fantasyirodalom sem tud teljes mértékben kielégíteni. Jó néha igazi, emberi hősökről olvasni, nem csak szélsőséges elembertelenedésről és lecsúszásról. Becsületbeli ügyekről, barátságról, őszinte érzelmekről, amelyek nem csöpögnek a giccstől, olyan hősökről, akik tényleg olyanok, mint mi, és nem varázslók vagy vámpírok.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.