Két éve zárva tartja kapuit Szentendrén a Barcsay Múzeum. A Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, pedagógus Barcsay Jenő munkásságának szentelt intézmény az épület rossz műszaki állapota miatt csak időszaki kiállításokon fogadja a közönséget, az állandó gyűjteményt, a művész két és fél száz alkotását raktárban tárolják. Felújítási terv már van, ám mivel Szentendre „kis múzeumai” egyaránt rossz állapotban vannak, a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) égisze alá tartozó intézménynek várnia kell a sorára.
Aki valaha is közelebbi kapcsolatba került az anatómiával, annak Barcsay Jenő neve egyet jelent az emberi test megjelenítésével. Művészeti anatómia című vaskos albuma minden családi könyvtár kötelező darabja (volt egykoron). Az 1953-ban napvilágot látott kötet az idén huszadik kiadását ünnepelhette, az emberi test atlaszát az eltelt bő hatvan évben tucatnyi nyelvre lefordították, és számos országban vált a tananyag részévé.
Barcsay ugyanakkor nem csak a finom vonalvezetésű, a legapróbb részletekig pontosan kidolgozott anatómiai munkái miatt lett hivatkozási pont a magyar művészettörténetben. A konstrukciót hangsúlyozó tájképei és a geometrikus absztrakt kompozíciói egyaránt kiemelkedő jelentőségűek. „Művészetének alapvető kiindulópontjaként határozta meg a természet és a látható valóság leképezését, amelyet az elvonatkoztatás, a formai absztrakció különböző szintjein vizsgált és szerkesztett újra” – olvashattuk a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban két éve rendezett életmű-kiállítás ismertetőjében.
1928-tól Barcsay a nyarakat Szentendrén töltötte, az ódon hangulatú kisváros művészetének kiapadhatatlan forrása lett. Így mikor csaknem kétszáz festményből és grafikából álló gyűjteményét 1977-ben a magyar államnak ajándékozta, nem véletlenül jelölte ki az alkotások otthonául a Duna-parti települést. Ekkor is minden részletre figyelt, a Dumtsa Jenő utcában álló, a XIX. század elején épült, klasszicista stílusú polgárházat is saját maga választotta ki a munkái számára. Ezzel egy élő, eleven múzeum jött létre, amely folyamatos alakulásában mutatta be Barcsay munkásságát. „Ez vagyok én, ez az én életművem” – vallotta a gyűjteményről.
Az 1978-ban megnyílt, a teljes pályát átfogó tárlat tizenkét teremben, kronologikus sorrendben mutatja be a művész pályafutását. Pontosabban csak mutatta, hiszen az 1988-ban elhunyt Barcsay Jenő 249 alkotása ma raktárban pihen. A rossz állapotban lévő múzeumépület ugyanis alkalmatlan a befogadásukra.
– Műtárgyvédelmi aggályok miatt a Barcsay-művek jelenleg az FMC központi raktárában vannak, bár időről időre sokat kölcsönzünk kiállításokra belőlük – mondta lapunknak Gulyás Gábor, a város múzeumait összefogó FMC igazgatója, a debreceni Modem és a Műcsarnok egykori vezetője. – Az úgynevezett szentendrei kis múzeumok épületei rendkívül rossz műszaki állapotban vannak. Éppen ezért 2015-ben elkészítettünk egy koncepciót a megújításukra. 2016-ban megújult a Czóbel-múzeum, az idén pedig elkezdtük a Kmetty Múzeum rekonstrukcióját, ami várhatóan jövőre fejeződik be. A sorban a harmadik a Barcsay Múzeum lesz. Ha hasonló sikerrel érünk el pályázati forrásokat, 2019 második felére visszakapja eredeti funkcióját.
Gulyás Gábor hozzátette, már dolgoznak az új állandó kiállításon, amely a mester művészeti anatómiai koncepciója mentén épül fel. 2018-ban is szeretnének egy nagyobb Barcsay-kiállítást, de ehhez is pályázati forrásra van szükségük. A tárlat azért is lenne fontos, mert jövőre lesz a művész halálának 30. évfordulója. A tiszteletadás elengedhetetlen, a valóban méltó megemlékezés ugyanakkor Barcsay múzeumának rekonstrukciója lenne.
Mindaddig ugyanis a közönség nem találkozhat a gyűjteményével, bár a múzeum épülete más tárlatoknak otthont ad. – Vannak olyan kortárs alkotások, amelyek időszakosan elhelyezhetők az épület első, utcafronti részében, klasszikus művek bemutatására azonban a restaurátorok szakvéleménye szerint sajnos nincs lehetőség – árulta el Gulyás Gábor.
Két éve írtunk arról, hogy botrány tört ki Szentendrén, amikor kiderült, hatalmas hiány keletkezett az akkor még önálló Ferenczy Múzeum költségvetésében. Az önkormányzatnak 233 millió forinttal kellett módosítania a költségvetési előirányzatot, hogy az intézmény tartozásait megszüntesse. Egy évvel azután, hogy az állam egy 250 milliós, rendkívüli támogatással már megpróbálta konszolidálni a múzeum gazdasági helyzetét. A város vezetése és az intézményt 2015 közepétől irányító Gulyás elődeiket, a Kálnoki-Gyöngyössy Márton-féle múzeumvezetést és a 2014-es önkormányzati választásokon lecserélt régi fideszes vezetőket okolta a tetemes hiányért. Éppen a súlyos anyagi helyzet következményeként döntöttek 2015 őszén a városi intézményeket összefogó múzeumi centrum létrehozásáról, amelyben az önkormányzat a pénzügyi stabilitás fenntartásának garanciáját látta.
A Barcsay Múzeum ügyében most megkerestük a szentendrei önkormányzatot, kérdéseinkre lapzártáig nem reagáltak. Nem érkezett válasz az Emberi Erőforrások Minisztériumától sem, ahol arról érdeklődtünk, az állam mi módon emlékezik meg Barcsay Jenő halálának 30. évfordulójáról.
