Zsoltárok az üldözött keresztényekért

Tízéves az Ars Sacra: a civil kezdeményezésként született szakrális fesztivál az országhatárokon is átnyúlik.

Tölgyesi Gábor
2017. 09. 08. 17:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A művészetben az ember számára már eleve benne rejlik az isteni, üdvözítő paradicsomra való célzás, és már ennél az egyetlen dolognál fogva is magasan fölötte áll a művészet minden egyébnek.” Nyikolaj Vasziljevics Gogol lélektani kisregénye, Az arckép főhősét ekként okítja idős festőművész apja. Gogol XIX. századi, vallásos művészetfelfogásának már-már forradalmi vonása, hogy azt ismeri fel: egy műalkotás feladata nem az ábrázolás, hanem a mélyebb tartalmak közvetítése. A vallásos áhítatból született művek és a profán alkotások e szemszögből nézve így tehetnek szakrálissá mindennapi helyzeteket. És így lehet az, hogy hittől és vallástól függetlenül sokan átélhettek szakrális pillanatokat a művészetnek köszönhetően: színházban ülve, egy kiállításon, verset vagy regényt olvasva, kórusművet hallva egy templomba lépve, vagy Bachot hallgatva egy metróaluljáróban játszó hegedűstől, csellistától.

Minél több emberrel megismertetni és megszerettetni a szakrális művészetet – nem több és nem kevesebb célja volt tíz évvel ezelőtt Dragonits Mártának, Kolek Ildikónak és Toroczkay Ilonának, az Ars Sacra Alapítvány életre hívóinak. 2007-ben a katolikus egyház Lisszabon, Párizs, Brüsszel és Bécs mellett Budapesten is meghirdette a városmisszió évét, utcákon, tereken, bevásárlóközpontokban is hirdették az evangéliumot. A városmisszió egyházi felelőse Blanckenstein Miklós, az esztergomi szeminárium rektora volt, nála hallgatott katekizmust a három szervező. Hivatásuk miatt úgy érezték, a városmisszióban leginkább úgy tudnák hasznossá tenni magukat, ha a szakrális művészet bemutatásában vennének részt szervezőként. Bekopogtattak többek között az Iparművészeti Múzeumhoz és az akkor még létező Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz, s örömmel tapasztalhatták, civil kezdeményezésüket mindenhol nyitottsággal fogadják: abban az évben 37 szakrális kiállítást, koncertet szerveztek meg Budapesten – a programok négyezer embert mozgattak meg.

A sikeren felbuzdulva létrehozták az Ars Sacra Alapítványt, s rendezték meg a második fesztivált. 2012-ben már 83 település csatlakozott 430 eseménnyel a fesztiválhoz, ami 50 ezer embert vonzott, múlt évben már 70 ezret, s a fesztivál időközben megkapta az Európa a Fesztiválokért, a Fesztiválok Európáért (EFFE) nemzetközi zsűrijétől a kiváló minősítést. Az idei Ars Sacra szeptember 16-tól 24-ig már a tizedik a sorban, Abasártól Vizsolyig 110 településen mintegy 600 eseménnyel – hogy pontosan mennyivel, még nem lehet tudni, az interneten is elérhető programfüzet most is bővül. A fesztivál programjaival lehet találkozni a határokon túl is, így Bécsben, Csíksomlyón, Csíkszeredában, Kolozsvárott, Ákoson és Székelyudvarhelyen, Alsókelebiában, Pozsonyban, Selmecbányán és Beregszászon. Lesznek koncertek, kiállítások, tárlatvezetések, irodalmi estek, színházi és szakmai előadások, filmfesztivál, építészkonferencia, séták, lelki és gyermekprogramok − mindegyik hagyományosan ingyenes.

Az ünnepélyes megnyitót szeptember 15-én délután tartják a Magyar Nemzeti Múzeumban, Molnár Krisztina Rita költő, a kalkuttai jezsuita szerzetes-táncos, George Saju, valamint az Anima Musicae és Rohmann Ditta közreműködésével – az idén hétéves kamarazenekar és a Junior Prima díjas csellóművész később a MOM Kulturális Központban is koncertezik. Nógrádi Péter zeneszerző szeptember 19-re szervezett jótékonysági hangversenyt az üldözött keleti keresztények megsegítésére a Zuglói Filharmónia otthonába, a Szent István Gimnáziumba, ott a Magyar Rádió énekkara a kiegészített Budapesti Vonósokkal lép fel Antal Mátyás és Pad Zoltán vezényletével. Kodály Zoltán és Sáry László művei mellett itt Nógrádi Péter Őszi zsoltárok című szerzeménye is elhangzik. Gryllus Dániel és Smidéliusz Gábor Tíz példázat című estjét a budavári evangélikus templomban hallhatjuk, míg a tavaly elhunyt Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester emlékére fia, Kocsis Krisztián ad koncertet a Semmelweis Szalonban. Lesz Pilinszky- és Szabó Magda-est is, jazzkoncertek Gyárfás István gitárművész, illetve Oláh Kálmán zongorista főszereplésével, a Docu Artban először rendeznek filmfesztivált az Ars Sacrához kapcsolódóan. A zárónapon Klukon Edit a Budapest Music Centerben, Bogányi Gergely a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban ad zongorakoncertet.

A fesztivál testvérrendezvényeként – a kulturális örökség napjai részeként − szeptember 16-án tartják meg a nyitott templomok napját az ország 120 templomában. A program sokszínűségét jól jellemzi a belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom aznapra meghirdetett programja is: nemcsak orgonakoncertekkel, kiállításokkal hívogat, hanem várostörténeti sétákkal is: az érdeklődőket körbevezetik a nagyközönség előtt zárt pálos könyvtárba is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.