Ismeretterjesztő kiadványokból sosem állt rosszul a magyar könyvkiadás, különösen a gyerekeknek és fiataloknak szóló kötetek tekintetében. A Kádár-rendszer alatt is rendszeresen fordították nyugati szerzők hasonló témájú műveit. Judy Hindley Így működik a tested című könyve valószínűleg egy nemzedék számára volt meghatározó olvasmány, de az is generációs élmény lehetett, amikor valamelyik szülő kissé feszengve kezünkbe nyomta Kurt Seelmann A gólya hozza? című zsebkönyvét. A rendszer figyelme még arra is kiterjedt, hogy ha egy adott évben esetleg kiemelkedően sokan „disszidáltak”, akkor megnöveljék a Világjárók sorozat köteteinek kiadását, abban a naiv hitben, hogy így „a fiatalokban kevésbé munkál majd a tiltott utazások vágya”.
A tendencia szerencsére a rendszerváltás után nem tört meg, sőt. Ma elég bemenni bármelyik nagyobb könyvesboltba, hogy lássuk, százféle ismeretterjesztő könyv, füzet, képregény közül választhatunk. Ahhoz pedig elég belelapozni néhányba, hogy szembesüljünk vele: akár a felnőtt olvasó számára is bőven tartogathatnak érdekes új ismereteket.
Kezdjük a dinoszauruszpisivel, egészen pontosan Guy Campbell Gondoltad volna? – Tuti tények és totális tévhitek című könyvének egyik fejezetével, amely éppen erre a kérdésre keresi a választ. (Megnyugtató, hogy a szerző tisztázza, nem úgy áll a helyzet, hogy a csapból dinoszauruszvizelet folyna, pedig a felvetés – miszerint a víz mennyisége véges, amióta kialakult a földön, bár örök körforgásban létezik – első hallásra jogosnak látszik. Campbell viszont közérthető módon magyarázza el, hogy a H2O-molekulák állandóan felbomlanak, majd újraalakulnak, így amit mi iszunk, ahhoz a dinoszauruszoknak már nincs sok közük.) A könyv kitér egyebek között az interneten terjedő álhírekre is, például arra, hogy életünk során több pókot is megeszünk álmunkban. Lehet, hogy nem is a gyerekkönyvek polcán lenne a helye.
A Roland Kiadó Tudtad? – Érdekességek a sport és az olimpiák világából című kötete szintén tartogat olyan részleteket, amelyek akár egy felnőttnek is mondanak újat, bár a sok rajzzal tűzdelt, a sportolókat állatfigurákkal ábrázoló, aránylag kevés szöveget tartalmazó, képregényre hajazó kiadvány inkább kisebbeknek készült. A könyv a legelső olimpiáktól kezdve egészen napjainkig kalandozik a sport világában, így például megtudhatjuk belőle, hogy az ókori sportversenyek programjában a pankráció is szerepelt, ráadásul a másik fojtogatása, karjának, ujjának eltörése, szemének kinyomása is megengedett volt, emiatt az atléták – volt, amikor a győztes és a vesztes egyaránt – gyakran nem sokkal fellépésük után belehaltak sérüléseikbe. A könyv beszámol a legfrissebb Forma–1-es rekordokról, és megismerhetjük belőle a síkfutó teknős titkát is. A 2011-es atlétikai világbajnokságon a 17 éves Sogelau Tuvalu súlylökésben akart nevezni, de nem dobta meg az induláshoz szükséges szintet, kiderült viszont, annak nincs akadálya hogy a 100 méteres síkfutásban hazáját, Amerikai Szamoát képviselje. A verseny előtti hónapban napi négy órát edzett, de így is az ő nevéhez fűződik minden idők leglassabb 100 métere a világbajnokságok történetében.
