Több mint tízezer aláírásnál jár az a petíció, amelyet a Citizen Go indított a Puncs.hu online randioldal ellen, amely tehetős, idősebb férfiakat (kis részben nőket) próbál összehozni jobb körülményekre vágyó fiatal lányokkal (néha fiúkkal). A Citizen Go több országban is létező civil szervezet, amely konzervatív értékekért kiálló kampányokat támogat. A Puncs.hu elleni petíciójuk elsősorban a család védelmére hivatkozik. A belügyminiszter mellett az alapvető jogok biztosához fordultak, azt kérve, ne engedélyezzék a Puncs.hu működését, de Székely László csupán azt közölte, ombudsmanként nem illetékes az ügyben, hozzá csak az fordulhat, akit hatóság eljárása során ért sérelem, a Puncs.hu pedig nem hatóság. Pintér Sándor egyelőre nem reagált a hozzá intézett felhívásra, de az biztos, hogy a belügyminiszter nem tilthatja be egy weboldal működését, ahhoz bíróság vagy meghatározott hatóság döntése kell. A miniszter akkor sem befolyásolhatja az eljárást, ha nyomozás indul, legfeljebb feljelentőként szerepelhet az ügyben. A petíciót tehát rossz helyre címezték, de a rengeteg aláírás azt mutatja, hogy a portál tényleg sokakból váltott ki felháborodást.
Többek közt számos íróból és képzőművészből is, akik más művészeti ágak képviselőivel együtt külön petícióban tiltakoztak. Azt követelik, hogy a Puncsot népszerűsítő hirdetéseket minden létező nyilvános felületről távolítsák el, és induljon eljárás annak tisztázására, hogy miként lehetséges, hogy „a prostitúció tevőleges támogatójaként” működő társkereső oldal finanszírozása közpénzek felhasználásával történik.
A művészeknél „a tulajdonosi kör átfedései” is kiverték a biztosítékot. Közelebbről az a köztudott tény, hogy a Puncs alapító ügyvezetője, Weiler Péter hosszú éveken át a Líra Könyv Zrt. igazgatósági tagja volt, egészen idén májusig*. A Líra könyvkiadói csoportba tartozik sok más mellett Magyarország legnívósabb szépirodalmi könyvkiadója, a Magvető. A Puncs így a magyar kulturális élet elitjével kötődik össze, nem beszélve arról, hogy Weiler Péter képzőművészként is igyekszik exponálni magát. Mint azt a HVG-nek adott interjújában nemrég elmesélte, első társkereső vállalkozását a Kieselbach Galéria tulajdonosával, Kieselbach Tamással közösen kezdte építgetni. Weiler legutóbbi kiállításáról Kiss Noémi vitriolos cikket írt a Magyar Narancsba, megállapítva, hogy „bárki lehet művész, akinek van üzleti köre”, még ha a művek egyébként nem is jók, sőt semmilyenek.
Kiss a Puncs ellen tiltakozó írók és képzőművészek táborának egyik legaktívabb tagja volt, az okokat számos nyilvános fórumon taglalta már – felháborítja, hogy a Puncs láthatóan a kevésbé tehetős diákokat célozza meg, a plakátok egyetemek környékén bukkannak fel, és hogy a tulajdonosi kör közpénzhez is jutott.
A tiltakozáshoz olyan írók is csatlakoztak, akiknek a könyvei a Magvető Kiadónál jelentek meg: Kiss Noémi mellett Kiss Tibor Noé, Garaczi László, Tóth Kinga, Erdős Virág, Krusovszky Dénes és Szabó T. Anna.
Talán az sem olyan meglepő, hogy a szerzők felháborodása közepette Nyáry Krisztián irodalmár, a Líra kreatív igazgatója kelt a Puncs védelmére. A szintén magvetős szerző Szabó T. Anna Facebook-profilján kibontakozott vitához azt fűzte, hogy „nem szereti a Puncs.hu által képviselt szellemiséget, és ezen az sem változtat, hogy Weiler Péterrel évtizedek óta baráti viszonyban van”, ám tévútnak tartja, hogy az abúzussal és a prostitúcióval mossák össze az oldal működését. – Nem értem, miért kell áldozattá stilizálni azokat az „aranyásó” nőket és férfiakat, akiknek nem ételre, hanem Gucci táskára kell a gazdag bácsik és nénik pénze és befolyása – írta Nyáry. Az korántsem biztos, hogy a Puncsra regisztráló sugarbaby-jelölteknek Gucci táskára kell a pénz. Még akkor sem, ha a Puncs.hu a támogatója a Feleségek luxuskivitelben című, a Viasat3-on futó tévéműsornak.
A felháborodásra okot adó másik elem a közpénz – az Index számolt be róla, hogy európai uniós támogatást is nyert a Puncs tulajdonosi köre. A tulajdonos – a Gran Kockázati Tőkealapon keresztül – Hernádi Zsolt Mol-vezér. A Gran 2013-ban nyert el 4,3 milliárd forintnyi uniós forrást az Új Széchenyi kockázati tőkeprogramból – írták.
Aki jogi úton akarja megtámadni a Puncsot, nem lesz könnyű dolga. Weiler Péter a HVG-nek úgy fogalmazott: ők társkeresőt működtetnek, a prostitúciót kiszűrik. Ilyen online szolgáltatás más országokban is működik, mint a My Sugar Daddy, illetve az amerikai eredetű Seeking Arrangement. Belgiumban a közelmúltban két miniszter vette célba ez egyik „sugar”-kapcsolatokat közvetítő oldal reklámkampányát, mert egyetem közelében tűntek fel a plakátok „Helló, egyetemisták! Emeljétek az életszínvonalatokat, randizzatok egy sugar daddyvel” szlogennel. Az egyik egyetem a reklámfelügyelethez fordult, a két vallon miniszter pedig prostitúció elősegítéséért tenne feljelentést. Magyarországon a Párbeszéd párt elnökségi tagja, Hegyesi Beáta is kilátásba helyezte ezt. A Sorbonne közelében is feltűntek ilyen plakátok, ezért Párizs vezetése is lépéseket fontolgat az ügyben.
*Cikkünk első változatában helytelenül állítottuk, hogy Weiler Péter jelenleg is a Líra Könyv Zrt. igazgatósági tagja, ez a kapcsolat idén május 19-i hatállyal megszűnt.
