Örömvárosi történetek a kortárs képzőművészet nyelvén

Sztehlo Gábor gyermekvárosa, a Gaudiopolis a kerettörténete az Off-biennále összművészeti fesztiválnak.

Tölgyesi Gábor
2017. 10. 01. 8:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Sztehlo dzsentricsaládból származott, katonatiszti, olykor vitézi titulussal is felruházott rokonai voltak. Eleinte ő bújtatta a zsidó gyerekeket otthonukban. Azt mondta, ha a nyilasok megjelennek, hogy nem rejtegetnek-e zsidókat, mondják azt, hogy én, kérem, vitéz ez meg az vagyok, hogy jut ilyen az eszükbe!? Így a gyerekek 95 százaléka megmenekült, sokaknak azonban a szülei meghaltak. Az árván maradottakat az elmenekült nagyiparosok budai villáiban helyezte el Zugligetben. Ide kerültünk mi is a bátyámmal.” Sárközi Mátyás író tavasszal ekként idézte fel lapunknak Sztehlo Gábor evangélikus lelkész gyermekvárosát, a Gaudiopolist, azaz az Örömvárost, amelynek lakója volt Orbán Ottó költő és Oláh György Nobel-díjas vegyész is. (Sztehlo a vészkorszak idején mintegy kétezer zsidó gyermek és felnőtt életét mentette meg.) Az 1950-ig működő gyermekotthon minden olyan gyermeket igyekezett befogadni, aki a háború miatt elveszítette szüleit, otthonát, de társadalmi kísérlet is volt, a demokrácia újratanulásának fókuszában a közösség, a munka, a játék és az evangélium állt. Radványi Géza Valahol Európában című filmjét is a Gaudiopolis ihlette; számos szereplője a gyermekköztársaság lakója volt.

A Gaudiopolis a kerettörténete a péntektől november 5-ig tartó Off-biennále összművészeti fesztiválnak, ennek részeként nyílt meg a Blinken OSA Archívum Centrális Galériájában a Valahol Európában című tárlat is, amely korabeli dokumentumokon és kortárs műveken keresztül mutatja be a gyermekköztársaság mindennapjait. A budafoki Art Quarter Budapest Projectspace kiállítóterében az Egy elrontott múlt előrejelzése című kiállítás látható, amely a jobb közösségekről szóló utópiákat veszi górcső alá, míg a pécsi Reggeli galériaszintjén A kút és az inga című tárlat a jövőt illúziók nélkül láttatja.

Az „off”, azaz a fősodron kívüli, független művészeti szcéna fesztiválján épül fiktív léggyár, lesznek köztéri szobrokat újraértelmező akciók és művészetpedagógiai programok, míg a táncházmozgalom előtt egy folk-art-punk zenekar tiszteleg. Aki többet szeretne megtudni a szem- és elmenyitogató programokról, annak érdemes a fesztivál honlapját böngésznie.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.