Rejtői világ a Hopp-múzeum szédítően jó Sanghaj-tárlatán

A Távol-Kelet art déco fővárosából érkezett pompás estélyi ruhákból, tunikákból és nadrágokból nyílt kiállítás

A Hopp-múzeum április 8-ig látható Sanghay – Shanghai kiállításán többször is eszünkbe juthat Rejtő Jenő regényeinek világa, de nem csak amiatt, mert Sanghajban is működött az „igazi” Trebitsch, azaz Trebitsch-Lincoln Ignác író, kalandor és kém. A metropolisz vonzotta a tőkéseket, a művészeket, a szerencsevadászokat, miközben a város kínai részén (a brit-amerikai és francia koncessziós területeken kívül) 1925−27-ben polgárháború dúlt, 1931-ben, illetve 1937-től 1945-ig a japán megszállók voltak jelen. (A sanghaji szovjet főkonzulátust 1927-ben a szovjet diplomáciai szolgálatban álló Magyar Lajos újságíró vezetésével védték meg. Őt „hálából” Sztálin 1935-ben kivégeztette.) A rejtői világról szintén egy rejtői hős, a végzet elől sikeresen menekülő világcsavargó, Román György (író, képzőművész, bokszoló, csokoládédrazsé forgalmazásával is próbálkozó „impresszárió”) számolt be 1937 őszén az Ünnep című lapban: „Shanghai ma véres hadszíntér. Már az európai negyed ragyogó boulevardjaira is átcsapnak az élet-halál harc hullámai, gránátok robbannak a büszke felhőkarcolókon, de a metropolisz élete a háború vérzivatarában sem bénul meg. Sanghai az ellenséges ágyúk zeneszavára is táncol. Amikor leszáll az este, a mulatók fényreklámjai százszámra gyúlnak ki és megindul az emberek serege a mulatók felé.”

Év elején a Várkert bazárban láthattuk a Kogart és a Hopp-múzeum által megrendezett Gésák a Duna-parton című kiállításon, az 1850-es évektől kezdve az 1920-as évek elejéig miként formálta a japán kultúra a magyar művészek látásmódját, a japonizmus miként ébresztett sóvárgást a mesebeli Távol-Kelet után. Csók István és Vaszary János festményei itt is visszaköszönnek, ám most megismerhetjük a Japán és a Nippon kávéház „kínai” konkurensét, az 1937-ben megnyitott Sanghay bárt is, és olyan filmeket, amelyek a keleti táncosnő romantikus, erotikus alakját helyezték a középpontba: a Sziámi macskát és a Machitát. Szédítően jó kiállítás, kár kihagyni.