1881. október 25-én, 136 évvel ezelőtt született Pablo Picasso, akinek a nagyságáról mindent elmondtak már. Érdemesebb talán azt kiemelnünk, hogy a művész egyik alkotásának további sorsáról ma is vita zajlik, illetve éppen ezekben a napokban dől el, méghozzá Norvégiában.
Oslo kormányzati negyedében, az úgynevezett Y blokk oldaláról hatalmas falfestmény uralja a teret. A képen három férfi húz a csónakja felé egy halakkal teli hálót a lángoló nap alatt. A Halászokról messziről látszik, hogy magán viseli Pablo Picasso stílusjegyeit. Ez nem is véletlen, hiszen a spanyol mester tervei alapján a norvég Carl Nesjar készítette el 1970-ben. Ezen kívül még négy ilyen található a városban.
Az elmúlt hat évben azonban a némileg Rákosi-barokk hatását keltő hatalmas betonépület és a homlokzatán látható kép sorsa is bizonytalanná vált. Ugyanígy a mellettük található H blokké és egy másik festményé is. Az 1959-ben és 1968-ban emelt betontömbökön az ablakokat képernyőkkel takarták el, az épületeket kiürítették, ugyanis itt csapott le Anders Behring Breivik autóba rejtett bombája 2011. július 22-én. A merényletsorozat e helyszínén nyolcan haltak meg, és az épületek is megrongálódtak.
A norvég állami épületek állagát és tulajdonjogait felügyelő Statsbygg művészek és építészek rendkívüli haragját kiváltva jelentette be szeptember végén, hogy az épületet lebontják, a Halászokat pedig áthelyezik. A régi épület helyére a legmodernebb tervezőirodák elgondolásai kerülnek, köztük egy háromszög alakú épület és egy félig átlátszó homlokzat. A tervek ellenzői úgy vélik, mindez támadás Norvégia teljes épített öröksége ellen, egyben Breivik győzelme is.
„Nem szeretnénk, hogy a minisztérium elérje azt, amit egy terroristának nem sikerült” – nyilatkozta Janne Wilberg, az oslói kulturális örökség intézetének igazgatója.
Először 2014-ben bukkantak fel azok a tervek, amelyek az alagútra épített, ezért merényleteknek jobban kitett Y blokk lebontásáról szóltak. Ezekre reagálva az Europa Nostra európai örökségvédelmi szervezet a kontinens hét legveszélyeztetettebb műalkotása közé emelte Picasso-féle falfestményt. Megszólalt az ügyben a művész hagyatékát kezelő Picasso Administration is, rossz döntésnek nevezve a bontást és a festmény eltávolítását. Ekkor még a szervezet képviseletében megszólaló Claudia Andrieu azt mondta, nem szabad áthelyezni a képet, de miután találkozott a norvég kormányhivatalnokokkal, már arról beszélt, hogy lépésről lépésre ellenőrzik majd a bontást és eltávolítást.
Az elképzelések szerint a festményeket az új épületekre is visszahelyeznék, hogy ezek köszöntsék a negyed látogatóit. A legádázabb bontásellenzők szerint ezzel a lépéssel a képeket kiveszik eredeti kontextusukból. Mari Hvattum, az Oslói Építészeti és Dizájniskola építészettörténet- és -elméletprofesszora szerint a lépés egyenesen brutális lenne. 2011-ben egyébként pont elindult a folyamat, amelynek keretében a két épületet a nemzeti örökség védett részévé emelték volna, ekkor jött Breivik.
Picasso és Nesjar tizenhét éven át dolgozott együtt különböző szobrokon és épületdekorációkon. Ezek közül több is azzal az eljárással készült, mint a Halászok: Picasso megtervezte, a norvég művész pedig homokkal befújta a betonfelületre. Ezek voltak Picasso első ilyen kísérletei, később Barcelonába és Stockholmba is tervezett hasonló műveket.
Az eset, a Halászok további sorsáról folytatott vita azt mutatja, hogy Picasso 136 évvel születése után is él, és hatással van.
