Az elképzelések szerint a festményeket az új épületekre is visszahelyeznék, hogy ezek köszöntsék a negyed látogatóit. A legádázabb bontásellenzők szerint ezzel a lépéssel a képeket kiveszik eredeti kontextusukból. Mari Hvattum, az Oslói Építészeti és Dizájniskola építészettörténet- és -elméletprofesszora szerint a lépés egyenesen brutális lenne. 2011-ben egyébként pont elindult a folyamat, amelynek keretében a két épületet a nemzeti örökség védett részévé emelték volna, ekkor jött Breivik.
Picasso és Nesjar tizenhét éven át dolgozott együtt különböző szobrokon és épületdekorációkon. Ezek közül több is azzal az eljárással készült, mint a Halászok: Picasso megtervezte, a norvég művész pedig homokkal befújta a betonfelületre. Ezek voltak Picasso első ilyen kísérletei, később Barcelonába és Stockholmba is tervezett hasonló műveket.
Az eset, a Halászok további sorsáról folytatott vita azt mutatja, hogy Picasso 136 évvel születése után is él, és hatással van.
