Nem csak Szaturnusz falja fel gyermekeit

Néder Panni rendezésében először mutatják be az NDK-ban egykor betiltott Mausert, Heiner Müller drámáját.

Brecht mellett a keletnémet drámaírók közül a Hamletgép szerzőjének, Heiner Müllernek a darabjait játszották leggyakrabban külföldön – részben amiatt, hogy több színművét betiltották. A történelem viharait és zsákutcáit egyaránt jól ismerő szerző drámája, a Traktor két évtizedig volt az asztalfiókba kényszerítve, művének hőse – aki a termelés fokozása érdekében hajlandó felszántani az aknamezőt − ugyanis nem éri be a boldog jövő ígéretével a fájdalmas jelenben. Bemutatója után szintén betiltás várt Az áttelepülő, avagy vidéki élet című drámára – a szerzőre pedig kitelepítés –, ami a kollektivizálás egyéni következményeit mutatja be. Müller mitológiai témájú művei is rendre célba találtak: például a Philoktétészben hőse, Odüsszeusz feladja az erkölcsi elveit és az együttérzését, hogy egy meghatározhatatlan, boldog jövőt szolgálva gyilkológéppé váljon. Alakjában bárki ráismerhetett a hivatalos ideológiát − a szocializmus építését − zászlajukra tűző párttagkönyves törtetőkre.

Heiner Müller darabjait nagyon ritkán játszották Magyarországon, neve érdemtelenül ismeretlen nálunk. Részben ezt orvosolja, hogy Néder Panni rendezésében pénteken és szombat este az OSA Archívum Centrális Galériájában (V., Arany János u. 32.) bemutatják 1970-ben írt Mauser című darabját, amit annak idején „természetesen” betiltottak, a premiert is a texasi Austinban érhette meg.

− A Mauser nemcsak az adott korra, hanem Bertolt Brecht 1930-as művére, A rendszabályra is reflektál, s arra az ideológiára, amelyet Brecht tandrámái képviselnek – mondta el a magyarországi ősbemutató előtt Néder Panni. − Brechtnél a forradalmárok álarcokat vesznek fel, mikor átlépik Kína határát. A nép megkérdi őket, miért nem hoztak kenyeret. De ők a kommunizmus eszméjét tanítják, ami szerintünk fontosabb, mint a kenyér. Ám egyiküknek megesik a szíve a nélkülözőkön, ezért halnia kell. Müller e darabjában megidézi az emberséges forradalmárt, ám az empátia csak a kisebbik bűne lesz a társai szemében, és végül nem csak az önkritika gyakorlásáig jut el. Kegyetlen, költői műve egy sokkal emeltebb szimbólumrendszerben beszél arról, hogy a forradalom bármikor, bárhol „kénytelen” volt, kénytelen és kénytelen lesz a gyermekeit megölni.

Az előadásba a közönséget is bevonják, a drámát Csákányi Eszter, Kaszás Gergő, Mészáros Blanka és Csányi Dávid mellett az Örkény Színház Kaptár alkotócsoportjának tizennégy fiatalja teszi elevenné Rajk László installációi között. A Téli Palota és Lenin moszkvai „szószéke” is A hiányzó lépcső című, itt látható kiállításhoz készült. A tárlat és a Mauser bemutatója az OSA Archívum Forradalmak nyomában című programsorozatának része.