Krúdy Gyula színes álmú regényhőse, Rezeda Kázmér órákat tudna mesélni a zugligeti őszi sétákról, a szerelemmagvakat repítő szélről, a szentképarcú dámákról és a titokzatos pillantású virágszálakról. Ódákat zengene arról, hogy a Fácános fogadó ódon udvarán a frissen csapolt sárga ser habja miként megy fel és alá a füles poharakban, de köszörülné a nyelvét azon, hogy Piros Flórián zenekara szemforgatással gyújt rá egy-egy keringőre. Rezeda úr persze vörös postakocsin akarna közlekedni, hisz a villamosvasút már az egész világból kiszorította a lóvonatot és az omnibuszt, viszont a villamoson nem ábrándozhatna azon, hogy a kiránduló nők társaságában egy öregedő gavallér miért érez édes kucséberkosárszagot. Most a Zugligetbe érkezvén persze álmélkodna, errefelé villamos sincs már, az egykori lóvasút végállomásának épületénél pedig se keménykalapos kirándulókat, se munkásegyletek sízőit nem látná gyülekezni. S alighanem elakadna a szava, hogy az egykor nyitott váróterem üvegfallal lett körülhatárolva, odabenn a karzatokat látva talán még térdre is borulna, egy pillanatig azt hívén, hogy templomba lépett be. Persze ha épp ott találja Alpár Balázst és zenekarát, aligha fog ilyen tévedésbe esni, még ha fel is ismeri a modern hangzású muzsikában egy Bach-korál – a Mind jó, amit Isten tészen – dallamát.
A budai lóvasút egykori, zugligeti végállomásának felújított épületét szeptember közepén adták át a nagyközönségnek. A Zugligeti út 64. szám alatt található Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont nem az itt található Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény fedőneve, az alpesi stílust idéző, ízlésesen felújított épület valóban kulturális rendezvényeknek is otthont fog adni: az első épp Alpár Balázs és zenekara, a Fugato Orchestra koncertje lesz vasárnap este héttől. Az elektronikával, dobbal, basszusgitárral és énekesekkel kiegészített, háromszoros Fringe-közönségdíjas szimfonikus kamaraegyüttes a könnyűzenét ötvözi a klasszikussal. E törekvésről hallva persze száz emberből kilencven rávágná, akkor nyilván a crossover műfajt erősíti, ám Alpár Balázs és a Fugato Orchestra mégsem technósított Vivaldiban utazik. Ezt tükrözi új műsoruk címe is, a Hibrid harmóniák. – A crossover műfaji elnevezést az elmúlt évtizedben már nagyon sok olyan együttes használta, amelyekkel művészileg nem tudunk teljes mértékben azonosulni – fogalmaz diszkréten Alpár Balázs zeneszerző, billentyűs. – A komoly- és könnyűzene ötvözésének címszava alatt már sok szélhámosságot csináltak. Egy szimfonikus együttesre áthangszerelt popdal például tűnhet komolynak az epikus, filmzenés, nagyszabású hangzása miatt, de zeneileg, tartalmilag, hiába is játssza azt egy nagyzenekar, az a dal akkor is alapvetően popnóta marad. Mi hibrid zenét játszunk: ez a kifejezés arra próbál utalni, hogy a darabjainkat komolyzenei gondolkodással írom, a darabok megszerkesztettségében is magasabb szintű fúzióra törekszünk. A szólamok sokszor egymásnak válaszolgatnak, akár egy Bach-fúgában. Együttesünk neve is ezt tükrözi: egy-egy zenei témát, ami sokszor lehet popos vagy jazzes téma is, fúgaszerkesztésben dolgozunk fel. A hangzásbeli hibridség pedig abból ered, hogy az akusztikus hangszereket elektronikával társítjuk.
