„A főtér átköltözött Marosvásárhelyről Targu Muresbe”

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Double bind című előadása húsba vágóan mesél a magyar–román együttélésről.

A darab történetei megrendítők: a külföldről hazatérő magyar teljesen más utcaneveket mond a kezdő román taxisnak, mint amit a GPS ismer. Egy tévés vitaműsort feldolgozó jelenetében a résztvevők egymás torkának esnek a magyarok autonómiája kapcsán, csak akkor lesz teljes egyetértés, ha a nők vagy a melegek politikai szerepvállalása kerül szóba – mindkettőt mereven elutasítják. És vannak erős, nagyon erős mondatok is: „ebben a városban nekünk múltunk van, nekik jövőjük”, mondja például valaki. A külföldről hazatérő nő, aki visszakéri államosított házát, megállapítja, hogy „a főtér átköltözött Marosvásárhelyről Targu Muresbe”.

És hogy mi a megoldás? Maradjon ki-ki a maga előadásával, a maga nemzetével, a maga Vásárhelyével? Mikor tudjuk valóban elfogadni a másikat? Majd ha már csak néhány székely marad egy rezervátumban, népviseletben, népdalokat énekelve-táncolva a fotózó kínai turistáknak? És mi lesz a magyarokkal, ha kihal belőlük a panasz? A szomorúság, a nyavalygás, a kisebbségi lét felett érzett otthonos, meleg érzés?

Talán a Marosvásárhelyen végzett anyaországi és székelyföldi színészek egyszer azt is megmutatják.

Román pénzen képeznek budapesti színészeket

Októberben arról írtunk a Magyar Nemzetben, hogy az anyaországi egyetemek elszívják a határon túli magyar hallgatókat. Összeállításunkból kiderült, hogy Magyarországon az elmúlt tanévben 2054 román, 1907 szerbiai, 1885 szlovákiai és 1193 ukrajnai állampolgárságú hallgató tanult, akiknek túlnyomó többsége az ottani magyar közösségekből érkezett, míg a folyamat fordítottja alig működik. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem a szabályt erősítő kivétel: a színész szakot szó szerint elárasztották az anyaországi hallgatók. A nyolcvan százaléknyi magyar állampolgár között olyan is akadt, aki állami ösztöndíjat kapott, így elmondható: a román adófizetők pénzén képeztek budapesti színészeket. A kilenc diákból hét visszajött Magyarországra, kettő Erdélyben kapott munkát. Az okokról, az ottani és a magyarországi képzés különbségeiről, valamint arról, hogyan boldogulnak az itteniek a határon túli városban, a Magyar Nemzet Magazin december 30-án megjelenő számában olvashatnak részletes riportot.