Az anyaország és a határon túli magyarság közötti felsőoktatási kapcsolatteremtés kiszélesítésére irányuló kormányzati törekvések nemigen tudták javítani a magyarországi diákok határon túli intézményekben való megjelenését. Eközben Magyarország elszívóhatása továbbra is erős maradt – derül ki a lapunknak válaszoló Kárpát-medencei felsőoktatási intézmények adataiból. Történik mindez annak ellenére, hogy a legtöbb képzés – főleg Romániában – igen kedvező lehetne a magyarországi fiatalok számára is, tekintettel az ottani megélhetési költségekre és az egyre növekvő oktatási színvonalra.
Összesen 17 határon túli intézmény indít rendszeresen magyar nyelvű képzéseket, melyek jellemzően a helyi magyar kisebbség továbbtanulási igényeinek lefedésére törekednek, ám nyitottak az anyaországból származó hallgatók előtt is – főleg az európai uniós tagságot élvező országokban. Csakhogy súlyos aránytalanság alakult ki az évtizedek során, amit jól mutat, hogy Magyarországon az elmúlt tanévben 2054 román, 1907 szerbiai, 1885 szlovákiai és 1193 ukrajnai állampolgárságú hallgató tanult, akiknek túlnyomó többsége az ottani magyar közösségekből érkezett. Ezzel szemben a kárpátaljai magyar közösség számára mérvadó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – Ukrajnában nem akkreditált – magyar nyelvű képzéseire legfeljebb 10-10 magyar állampolgárságú hallgató vehető fel évente. A magyar nyelvű képzésekre ugyanakkor 1224 hallgató iratkozott be legutóbb, akik a kárpátaljai magyarságból kerültek ki.
Románia, pontosabban Erdély abban a tekintetben speciális helyzetű, hogy a magyar állam közvetlenül is megjelent fenntartóként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem időnkét 4 milliárd forintot is elérő éves támogatásával, valamint eseti jelleggel több, magyar nyelvű oktatást nyújtó intézményt is támogat. A Partiumi Keresztény Egyetem magyar nyelvű képzéseire összesen 766 hallgató jár, ebből 290 hallgató most kezdi tanulmányait. A teljes hallgatóságból mindössze 45 hallgató érkezett Magyarországról. Még alacsonyabb az anyaországi magyarok aránya a Sapientia egyetemen, ahol 2318 hallgató fog tanulni magyar nyelvű képzéseken, ebből 1987 alapképzésben, 331 mesterképzési szakon, közülük 26 olyan magyar állampolgár, akinek magyarországi lakcíme van.
Sajnos a mérvadó hallgatói létszámú Babes–Bolyai Tudományegyetem nem válaszolt megkeresésünkre. Még nem zárult le a jelentkezési időszak az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán, így ők a tavalyi adataikat ismertették: magyar nyelvű alap- és mesterképzéseikre 208 hallgató járt, egyikük sem anyaországi magyar. Az intézménybe kizárólag a Makovecz-program keretében érkeznek majd cserediákok Magyarországról, de számukra vonatkozóan még nem tudtak információval szolgálni. Az említett, 2016-ban indult program keretében 2017 májusáig összesen 370 hallgató vett részt a határon túli magyar nyelvű képzésekben, pályázónként általában egy-egy félév erejéig.
