Budapestről is szipkázza Bécs a turistákat

Karácsonyi vásár, lenyűgöző múzeumi kínálat: ezért utazik sok magyar az osztrák fővárosba. Háromszor annyian szállnak meg, mint 15 éve

Egyre többet kirándulnak Bécsbe a magyarok: az osztrák főváros turisztikai hivatalának adatai szerint az elmúlt tizenöt évben megháromszorozódott a magyar turisták száma. 2002-ben még csak 35 ezer magyar – legalább egy vendégéjszakát is a városban töltő – kiránduló érkezett Bécsbe, 2016-ban viszont már 94 ezer. A bécsi turizmus legerősebb hónapjai változatlanul a november és a december, amikor megnyitnak a karácsonyi vásárok. Tavaly novemberben 10 ezer, decemberben 13 ezer magyar töltött legalább egy éjszakát Bécsben. A többi hónapban 5-8 ezer volt ez a szám. A teljes turistaforgalom egyébként 2016-ban 5 341 000 főt tett ki.

Bécs tehát számít a magyarokra. Aki Budapesten metrózik, már összefuthatott a Kunsthistorisches Museum plakátjaival: az osztrák Szépművészeti Múzeumban úgy gondolták, érdemes hirdetni magukat Budapesten, sőt Csehországban és Szlovákiában is a karácsony előtti időszakban. Az intézmény azt tapasztalta, hogy a hétvégi és az egynapos kirándulók is olyan turisták, akik szívesen mennek múzeumba.

A klasszikus karácsonyi vásárok, a Christkindlmarktok persze mindig is a turisták kedvelt célpontjai maradnak, de a művészetkedvelőknek érdekesebb lehet, hogy már évek óta művészeti karácsonyi vására, „művészeti szupermarketje” is van Bécsnek. Októberben nyit, és január 27-én zár; a Mariahilfer Strassén könnyen rálelhet bárki A művészet boldoggá tesz szlogennel működő vásárra, ahol 14 ország fiatal, jegyzett képzőművészeinek szobrait, festményeit, grafikáit és fotóit vásárolhatják meg a látogatók. A legalacsonyabb ár 33 euró (körülbelül 10 ezer forint), a legdrágább tételek ára pedig százezer forint körül alakul.

A múzeumi kínálat lenyűgöző, nem véletlen, hogy sokszor ide vezet a turisták útja. Idén érdemes benézni a Képzőművészeti Akadémia novemberben újranyitott kiállítására, amely az akadémia felújításának ideje alatt a Lobkowitz-palotában üzemel. Hieronymus Bosch, az idősebb Lucas Cranach, Botticelli, Tiziano, Rubens és Van Dyck fő műveit nézhetjük meg itt. A bécsi Szépművészeti Múzeumban januárig óriási Rubens-kiállítás látható, a saját gyűjteményük mellett egyebek között Madridból és Szentpétervárról kölcsönöztek műveket, több mint 120 alkotást mutatva be. Az Albertinában Raffaello 150 művéből látható tárlat, amelyen szintén a világ számos nagy gyűjteményéből – az Uffizi Képtárból, a Louvre-ból, a Vatikáni Múzeumból – kölcsönzött képek láthatók.

A Belvederében számos kortárs kiállítás mellett nagyon érdekes összeállítás látható az öregedésről. A média és a kozmetikai ipar nyilván azt sugallja, hogy az öregedést meg kell állítani, leginkább kóros állapotként tekint rá. A művészet viszont számos más arcát is ismeri ennek a folyamatnak. Most először a Belvedere nyitott átfogó kiállítást régebbi és kortárs öregségábrázolásokból Az öregség ereje címmel, olyan nevekkel, mint Ernst Haas, Pablo Picasso vagy Egon Schiele. Újdonság a bécsi múzeumkínálatban, hogy néhány nappal ezelőtt megnyílt Bécs első nagy Beethoven Múzeuma. A zeneszerző egykori bécsi otthonának helyén eddig is emlékhely működött, most ezt bővítették ki sokkal nagyobb szabású múzeummá.

Aki könnyedebb szórakozásra vágyik, annak érdemes betérni Madame Tussaud Panoptikumába, ahol idén nyílt meg az Erzsébet királynét bemutató kiállítás. A tárlat Sisi születésének 180. évfordulója alkalmából készült, 3D-animációkkal, illatokkal, ízekkel és persze a legendássá vált viaszfigurákkal mutatják be a királyné életét, és bár a viaszszobor-múzeum mindig is a populáris műfajok közé tartozott, az volt a cél, hogy korhűen, kendőzetlenül és giccstől mentesen ábrázolják Sisit és korát.

Arra senkit sem bátorítanánk, hogy Bécs összes múzeumát megpróbálja végigjárni. Elképesztő mennyiségű köz- és magángyűjteménnyel szembesülne, amelyek között egészen speciálisakat is találunk. Van Bécsnek külön óramúzeuma, villamosmúzeuma, hintómúzeuma, hangszermúzeuma, temetkezési múzeuma, csokoládémúzeuma, Sigmund Freud-múzeuma, fogamzásgátlás- és abortuszmúzeuma, de még eszperantómúzeuma is, amelynek teljes, hivatalos neve Eszperantómúzeum és a Mesterséges Nyelvek Gyűjteménye. Nem beszélve a Ferenc József Császár Kalapmúzeumról, ahol fel is próbálhatjuk a korabeli fejfedőket, és ha szerencsénk van, kapunk egy rövid leckét udvari etikettből is.

A művészetrajongóknak igazán kár kihagyniuk a Hamisítványok Múzeumát, már csak azért is, mert szemben van a Hundertwasser-házzal, Friedensreich Hundertwasser elképesztő építészeti alkotásával, amit legalább egyszer mindenkinek érdemes megnéznie, mert fiatal kora ellenére – 1986-ban adták át – Bécs egyik jelképe lett a fákkal és bokrokkal benőtt színes lakóház.