Életének 60. évében elhunyt Bokros Péter grafikus, az Inconnu Csoport egyik alapítója.
Az Inconnu Csoport 1978-ban jött létre Szolnokon Bokros Péter, Molnár Tamás, Csécsey Mihály jóvoltából, majd a nyolcvanas évek elejétől csatlakozott Pálinkás Róbert, Phillipp Tibor és Serfőző Magdolna is. Tiszteletbeli tagja Krassó György, majd 1987. november 7-től Bereznay András lett. A művészcsoport kezdetben performanszokkal és happeningekkel jelentkezett, de a sorozatos rendőri zaklatások miatt Budapesten folytatta munkáját. Bekapcsolódott az ellenzék munkájába is; a Lajos utcában rendszeresen szervezett antikommunista kiállításokat, amelyeket a diktatúra rendőrsége hol megakadályozott, hol csak spicliket küldött a helyszínre.
A 301-es parcellában 1988. június 16-án szerettek volna kopjafát állítani, ám azt Nagy Jenő Kalászi utcai otthonában „letartóztatták”, azaz a kádári politikai rendőrség elkobozta. Ekkor úgy döntöttek, még 300 kopjafát faragnak. Hamarosan nemzetközi híre ment Bokros Péterék munkájának. A következő évben június 16-án a csoport önkéntesekkel kiegészülve felállította a 301-es parcellában a mártírok 301 kopjafáját. Nagy Imre és társai 1989-es újratemetése bejárta a világsajtót, ám Bokrosék ezen a napon nem mehettek be a temetőbe.
Bokros Péter a „Megkezdődött a rendszerváltásra” így emlékezett vissza egy interjúban: „Krassó szeretett volna egy külön megemlékezést csinálni a Hősök terén, mert neki az volt a véleménye, ami egyébként az egész Inconnu Csoporté: Nagy Imrét a kommunisták azért temetik újra, hogy ezzel bűneiket megpróbálják helyrehozni. Krassó Gyuri lakásán röplapokat gyártottunk, amikor megjelent az amerikai követség egyik alkalmazottja, és üvöltve közölte, hogy »Krassó úr, ön holnap ezt a független megemlékezést nem csinálhatja meg!«. Sarkon fordult, és kiment. Mi meg meredten ültünk a helyünkön, és egyszerre mondtuk ki: csöbörből vödörbe kerültünk. Döbbenten tapasztaltuk azt, hogy az amerikaiak átvették a hatalmat. [ ] Azonban kiderült, hogy a titkosszolgálat a temetőt teljesen lezárta, oda csak buszokkal lehetett bemenni és azoknak, akik az ő embereik voltak.”
Bokros Péter az Inconnu Csoport tagjaként akár karriert is csinálhatott volna, de nem volt „helye” az elmúlt huszonhét évben sem. Nem ilyen rendszerváltást képzelt, de megőrizte a tisztességét.
Élete izgalmas volt, egy percig sem lehetett mellette unatkozni – mondta felesége és társa, Serfőző Magdolna. Szeretetén túl az volt a fontos, amit gondolt a világról, az erős hite az igazságban.
Gulyás János és Modor Ádám háromrészes dokumentumfilmet is forgatott a csoportról:
