A Várnegyed Budapest egyik fő látványossága, a turisták egyik legfőbb célpontja, de most nemcsak a múltja, hanem a jövője miatt is a megszokottnál nagyobb figyelem irányul rá, hisz a budai Vár, ezen belül a királyi palota felújítása a következő évek legfontosabb állami vállalkozása.
A macskaköves utcák, épületek, amelyek megsínylették a történelem viharait, ezernyi titkot és elfeledett történetet rejtenek. Ezeket veszi sorra a Látóhatár Kiadó gondozásában megjelent Budavári séták: házak, terek egykor és most című kötet, amely rövid fejezetekben mutatja be a Vár épületeit a királyi palotától a Bécsi kapu térig. A könyv attól válik igazán izgalmassá, hogy az archív felvételek mellé a mai állapotokat ábrázoló fotográfiák kerültek, amelyek szomorúan példázzák, miként tűntek el a Várnegyed látványát korábban meghatározó épületek.
Az köztudott, hogy a Zala György által tervezett Honvéd-emlékmű Budavár 1849-es visszaszerzésének állít emléket, de az már kevésbé, hogy Kossuth Lajos aláírásának másolata is olvasható rajta, és hogy a szobor gipszmintáját Belgiumnak ajándékozta a magyar állam. De ki emlékszik már arra, hogy az emlékmű helyén a középkorban templom, később pedig dzsámi állt? Nem messze oda pedig annak a Hentzi tábornoknak állt az emlékműve, aki rommá lövette a szemközti pesti házsort ugyanabban a csatában.
Vagy ott van Hadik András szerencsét hozó lovas szobrának pikáns története: az 1937-ben felállított, több mint háromméteres bronzszobrot Vastagh György készítette, a Hadik-huszároknak állítva emléket. A Szentháromság téri diákok úgy tartották, a sikeres vizsgákért ajánlatos megérinteni a ló heréjét. A szobor többi részéhez képest fénylő felületet megfogdosni ma már a turisták körében is népszerű „foglalatosság”.
A Várhegy Szarvas tér felőli oldalán, ahol 1966 óta a középkort idéző park terül el, a századforduló idején egy hatalmas, szökőkutakkal szegélyezett lépcsősor állt, és különleges növényekkel beültetett parkban lehetett sétálgatni.
De a Táncsics börtöneként ismert háznak is kalandos a múltja, hisz volt középkori királyi szálláshely, kolostor, működött ott laktanya és pénzügyminisztérium is, de a legfájóbb talán mégis az, hogy a második világháború után az Egyesült Államok tulajdonába került háborús jóvátételként. A magyar történelem egyik ikonikus épületébe akkoriban az amerikai tengerészgyalogosok jártak kondizni, de nyáron rendszeresen szerveztek grillpartikat is.
Leginkább a Halászbástyáról készült fotográfiák ütik szíven az embert: az egyiken 1944-ben német megszállókat gyönyörködtet a panoráma, míg egy másik, 1945-ben készült képen szovjet katonákat láthatunk ugyanott.
A kiegyezés után a Vár kormányzati negyeddé alakult, így épült meg Kallina Mór tervei alapján a Honvédelmi Minisztérium Szent György téri palotája 1881-ben. 1904-re kész lett a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épülete is, amely szépen igazodott a Mátyás-templom neogótikus stílusához, a Dísz teret pedig elegánsan kerekítette le a Külügyminisztérium épülete.
Ezen épületek nagy része megsérült ugyan a második világháborúban, ám többségük menthető lett volna, mégis lebontották őket. De már ez is a múlt része, hisz most ismét új fejezet kezdődik a budai Várnegyed történetében. A Nemzeti Hauszmann-terv keretében három egykor jelentős épületet építenek újjá: a Főőrség volt központja mellett rekonstruálják a Stöckl-lépcsőt és az egykori Királyi Lovardát is.
