Az persze nem igaz, hogy az Y és a Z generáció alapból nem szeret olvasni: az ezredforduló, a Harry Potter-láz idején egy budapesti belvárosi könyvesboltban a kamaszok még éjféltájt is óriási tömegben várták, hogy kézbe vehessék a varázslótanonc új kalandjainak kötetét. A 2005-ös budapesti könyvfesztiválon legalább akkora sor várt dedikálásra az ifjúsági vámpírtörténeteket író Darren Shan asztalánál, mint a sokféle értelemben is fogalommá vált Paulo Coelho előtt, jó néhány éve Leiner Laura egy-egy új kötetének megjelenése is tumultuózus jelenetekhez vezet. Rejtély, kaland, humor, kortárs problémák: a felső tagozatos diákokat mindez már leköti. Többek között erre hívta fel a figyelmet a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium könyvtár- és drámapedagógusa, Pásztor-Csörgei Andrea a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) kétnapos konferenciáján, amelyet a Mesemúzeumban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg az elmúlt héten.
A pedagógusoknak könnyű a dolguk a kicsikkel, az elmúlt években rengeteg szebbnél szebb gyerekkönyv jelent meg. Az ötödik osztálytól nehezebb a pálya: a tinédzserek – különösen a lányok – nagy testi változáson mennek keresztül, ami sok esetben önbizalomvesztéssel is jár, újra meg kell találniuk a helyüket a világban, elsősorban a kortársaik között. Elkezdik kritikával szemlélni a szüleiket, a tanáraikat, és lassan kinyílik a szemük a szociális és társadalmi problémákra is – érthető, hogy sokszor a legszívesebben elmenekülnének e változások elől. És ezért logikus, hogy ez a korosztály az olvasmányélményeiben keresi a rejtélyt, a misztikumot is. A fiúk továbbá a kalandot és a humort, a lányok az érzelmes történeteket is, ám mindnyájan azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyek a saját problémáikkal foglalkoznak, különös tekintettel a nemi éréssel járó nehézségekre. A nőideál – és valamennyire a férfipélda is – ma már lényegesen más, mint a romantika idején, igaz, ezt már korábban olyan szerzők is észrevették, mint Janikovszky Éva vagy Szabó Magda. És a kortárs írók színe-java. Ilyen a „csajos” olvasmányok között Finy Petra Úszósulija – amely a fizikai és a lelki küzdelem mellett a csapatszellem mibenlétéről is szól − vagy Miklya Luzsányi Mónika regénye, a Cília árnyai, amely beszélő nevekkel nagyon finoman érinti a cigányság kérdését is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!