Több mint 4500 évvel ezelőtti intenzív gazdasági tevékenység emlékeit tárták fel Kerosz lakatlan égei-tengeri szigeten görög régészek.
A kulturális miniszter szerdai bejelentése szerint a tavaly nyári ásatások során megállapították, hogy a bronzkori lakosok sokkal szerteágazóbb építészeti és technikai ismeretekkel rendelkeztek, mint korábban vélték.
Kerosz kicsi, 15 négyzetkilométeres sziget nagyjából 10 kilométerre délre Naxosztól, a Kükládok szigetcsoportjának része. A Kr. e. 3200–2000 között virágzó, úgynevezett kükladikus bronzkori civilizáció fontos központja volt.
Brit és görög régészek korábban feltárták a Daszkalio nevű települést, mely ma már külön szigetet alkot, ám korábban összefüggött Kerosszal.
A település mellett őskori szentély nyomaira és több ezer, sima arcú márványszobrocskára bukkantak, melyekről úgy vélik, szertartások keretében helyezték őket ide mintegy 4000 éve.
A tavaly nyári ásatások nagyszabású épületek maradványait tárták föl. „Naxoszi kőből emelték a Daszkaliót alkotó monumentális épületeket” – állt a közleményben.
Kerosz szigetének beépítéséhez fáradságos munkával 1000 tonna márványt szállítottak Naxoszról tengeri úton. A szigeten minden talpalatnyi helyet beépítettek, ami azt a látszatot keltette, mintha egyetlen hatalmas építmény emelkedne ki a tengerből – mutat rá a kulturális tárca.
Úgy vélik, ez lehetett a korabeli legnagyobb város a térségben, amely magába foglalja Szantorini és Mikonosz mai turistaszigeteket is.
A talaj alatt csatornák fejlett rendszerének nyomait találták meg, ezeket víz szállítására vagy szennyvízelvezetésre használhatták. Felfedeztek két műhelyt is, melynek tárgyai fejlett fémművességről árulkodnak.
A tudósok a következő hónapokban az élelem nyomait, a szőlő-, olíva-, füge- és gabonamagvakat, valamint a hüvelyes- és mandulamaradványokat vizsgálják meg.
