Autórajongók zarándokhelyévé válhat a makói Ford-fal

12 millió forintból újulhat meg Galamb József 1922-ben nyitott legendás márkakereskedésének homlokzata.

Élete legkalandosabb éveit követően gyakorlatilag huszonnégy évesen révbe ért: nyugdíjba meneteléig a Fordnál dolgozott. Az évszázad autójában – amelyet több mint 15,5 millió példányban gyártottak le, és amelyet csak a Volkswagen Bogár tudott felülmúlni népszerűségben – a bolygóműves váltó megvalósítása tisztán Galamb érdeme volt. A mai automata váltók ősének használatához nem kellett kuplung. A faküllős keréken gördülő, hintóra emlékeztető jármű favázas karosszériája alatt búgó motor egyébként már megfelelt a mai motorok szerkezetének.

A Ford T modell megalkotásában tevékenyen részt vevő Galambnak jelentős tervei voltak a jármű itthoni forgalmazására, sőt gyártására vonatkozóan. Szülőföldjén, Makón nyitotta meg Európa első Ford-lerakatát, amelyet fiatalabb testvérei, János és Ferenc vezettek. Értékesítés és autó-motor szerviz működött itt. Galamb József budapesti tartózkodása alatt több előadást tartott a Magyar Mérnök- és Építész-egyletben. Az addigra világhírű szakembert Horthy Miklós kormányzó is fogadta, megköszönve közreműködését fia sikeres amerikai tanulmányútjában.

Galamb álmai messze túlmutattak az autókereskedés működtetésén. A nagyüzemű magyar gépkocsigyártás alapjait kívánta lerakni, és terveiben nemcsak Henry Fordban, de Horthy Miklósban is támogatóra lelt. A történelem azonban közbeszólt. A gazdasági világválság, a második világháború, majd pedig a kommunista diktatúra beköszönte végképp ellehetetlenítette terveit. A makói lerakatot államosították, az ÁVO nemcsak a tengerentúlról érkező pótalkatrészeket foglalta le, de a család itthon élő tagjait is folyamatosan zaklatta. Valószínűleg ezzel is összefüggött, hogy Galamb Józsefet ettől kezdve gyomorbántalmak és szívbetegség gyötörte, és erre még az is csak sovány vigasz lehetett, hogy főkonstuktőrként az Amerikai Egyesült Államok elnökének fizetésével megegyező bérért dolgozott nyugdíjazásáig. 1955-ig élt, a szülőföldjét azonban soha többé nem láthatta viszont.

A magyar viszonyokra jellemző, hogy a legendás makói márkakereskedést, amelynek falára a kor marketingfogásaként a Ford 1922-ben forgalomban lévő modelljeit festették fel, hagyták a végletekig lerobbanni, és csak most, hogy már egészen megrongálódtak a falfestmények, sikerült pénzt szerezni a restaurálásukra.

„Tíz-tizenöt éve, amikor a Makói Oktatási Központ igazgatója lettem, és az épület tulajdonosának felújítási szándékaihoz magam is elkezdtem forrásokat keresni, még több látszott a feliratokból és a képekből” – mondja lapunknak Horváth Zoltán. Megjegyzi, azzal, hogy az épület előtt épített bicikliút miatt kivágták a falat védő fákat, a festményeket még jobban kitették az időjárás viszontagságainak. Az igazgató utal arra, hogy egy hasonló lerakatot és szerelőműhelyt annak idején Békéscsabán is nyitott a Galamb család.

Ha sikerül korabeli felvételeket lelni és hitelesen rekonstruálni az eredeti falfestményeket, az bizonyára komoly turisztikai látványosságot jelent majd Makónak, ahol egyébként már eddig is számos ponton állítottak emléket a város szülöttének emléktábla és szobor formájában. A Miniszterelnökség az örökségvédelmi keretből hétmillió, a makói önkormányzat pedig ötmillió forinttal támogatja a homlokzat felújítását, amely így minden bizonnyal az autórajongók zarándokhelyévé válik. Talán érdemes lenne elgondolkodni egy átfogóbb koncepción is, hiszen ha az épületet is felújítanák, helyet kaphatnának benne a makói múzeumban veszteglő T modell mellett olyan, Galamb Józsefhez köthető relikviák is, mint például a zseniális főkonstruktőr ezüstcolstokja, amelyet egyik rokonának ajándékozott, amikor hazalátogatott.