Több közművelődési intézmény vezetője is nemtetszését fejezte ki, amiért a hivatalokat ettől az évtől névváltásra kötelezik. A Budapesti Művelődési Központban a napokban tartott beszélgetésen közel negyvenen vettek részt, megvitatva a kulturális jogszabályok változásait. A végrehajtási rendelet még nem született meg, így az egész még „tesztüzemmódban” működik, de a változások többségét a megjelentek szükségesnek nevezték.
A kötelező névváltozással viszont nem ez a helyzet – derült ki a Társalgó néven tartott fórum közleményéből. A Wekerlei Kultúrház és Könyvtár igazgatója, Szabó Mária szerint az embereket csak összezavarják az ilyen újítások. Ez a kultúrház épp hat éve lett felújítva, akkor kapta a mostani nevét is, az ismételt változás pedig csak az adminisztrációs terheket növelné. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának osztályvezetője, Halmai Róbert erre úgy reagált: elég, ha csak az alapító okiratban változtatnak nevet. Emellett ott is megfelel, ha a már meglévő név mellé csatolják a szükséges „kulturális” vagy „művelődési központ” kifejezéseket.
Mások azt bírálták, hogy kötelezően továbbképzésre kell küldeni a munkatársakat. Szabó Mária mellett a TEMI Fővárosi Művelődési Háza szakmai igazgatója, Szűcs Ferenc sem értette, ezt miből tudnák az intézmények finanszírozni. A forrásokat legfeljebb pályázatok révén tudnák előteremteni, de ehhez pályázatot is kellene nyerniük. Ráadásul még a megemelt minimálbér kifizetése is problémás számukra. A BMK igazgatója, Pordány Sarolta hozzáfűzte azt is: kis létszámú intézménynél ráadásul gondot jelent, ha valakit még közben tanfolyamra is kell küldeni. Az államtitkárságot képviselő Halmai Róbert minderre azt válaszolta: térítésmentesen igyekeznek elérhetővé tenni az említett személyi képzéseket.
