Tavaly októberben adták át a főváros XVI. kerületében, az egykori homokbánya területén kialakított új parkot, amely a Reformátorok tere elnevezést kapta. Utóbbi nem véletlen, ugyanis a liget létrehozása eredetileg egy a Reformáció 500 programsorozathoz kapcsolódó emlékmű felállításának továbbgondolásából született: a kerület régóta rendezni szerette volna a Homokdomb, Sashalom, Milán utca és a Rákóczi út által határolt, elhanyagolt „senki földjét”. Ebből lett aztán a várhatóan az idén teljes egészében megszépülő tér, amely az Ekho Építész Műterem jóvoltából valósul meg. Maga a tervezési szakasz nagyjából egy évet, a kivitelezés pedig hat hónapot vett igénybe. A már elkészült parkszakasz 350 millió forintból épült meg.
– A megrendelő önkormányzattól azzal kapcsolatban érkezett kitétel, hogy egy kilátó és egy kávézó mindenképp kapjon helyet a parkban, s ezek lehetőleg legyenek különálló létesítmények. Minden más esetben szabad kezet kaptunk – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Emődi-Kiss Tamás, a tervezőiroda vezetője. Hozzátette, természetesen magát a reformációs emlékművet nem ők álmodták meg, a három szobor (Luther Márton és Kálvin János reformerek, valamint a vallási nézetkülönbözőségeket is rendező, 1606-os bécsi békét aláíró Bocskai István) egymással szemben, kör alakban álló alakjait R. Törley Mária készítette. A terep egykori adottságait részben kihasználó, hullámzó parkban (amelyet az átépítéskor feltöltöttek, főként termőfölddel) a hármasság dominál. Három objektum uralja a teret (a szoborcsoport, a kávézó és a kilátó), a némileg bauhausos, ívelt kávézó épülete is háromszögformát mutat, ahogyan maga a park járdákkal való tagolása is lekerekített végű háromszögeket eredményezett, de maga a kilátó is mintha földbe állított háromszögekből állna. Azt pedig már említettük, hogy szoborból is három van.
Emődi-Kiss Tamás ezzel együtt a torony esetében más szimbólumokra is odafigyelt:
– Sokat töprengtem azon, milyen formát adjak a kilátónak. Először a haranglábmotívum jutott eszembe, ám végül Weöres Sándor Szembe-fordított tükrök című versének egy sora ragadta meg a fantáziámat: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” Ezután arra gondoltam, hogy négy stilizált fát állítok egymás mellé, amely egy ötödiket, az építményt magát adja ki, és bár a formájuk nagyjából megmaradt, végül mégis inkább talán létrákra asszociálhatunk a kész mű kapcsán. Ezenfelül a színek is szimbolikusak, hiszen a fehér és a barna a reformáció színei. Meglepő volt viszont észrevenni, hogy a néhány hónapja álló tornyot máris megrongálták, a lépcsőkorlátok vasát lezáró műanyag borítást több helyen felfeszítették és letörték. A tervezőtől azt is megtudtuk, hogy emellett már a parkba ültetett virágok egy részét is ellopták.
A huszonkét méteres kilátó (amely a tengerszinttől mérve a budai vár teraszával van nagyjából egy magasságban) egyértelműen uralja a teret, bárhonnan is közelíti meg az ember a helyszínt, azonnal megakad a tekintete a családi házak közül kimagasló acélszerkezeten. Sőt a tervező kiemelte, szándékosan úgy építették meg, hogy az tiszta időben a Duna másik oldaláról is látható legyen. – Budán nagyon sok kilátó van, a pesti oldalon viszont csak elvétve találni néhányat. Legutóbb a Várban járva ellenőriztem, s a Nemzeti Galéria előtti teraszról valóban észrevehető a sashalmi torony – mondta Emődi-Kiss. Persze ehhez nem árt, ha tudjuk, merrefelé is van Sashalom. Ebből kiindulva a kilátó legfelső, tizenhét méteren kialakított járószintjén egy remek ötlet segíti a szemlélődést: a mellvéden végigfut egy panorámafotó, amelyen jelzés mutatja, adott irányba nézve milyen nevezetességeket érdemes keresnünk a távolban.
Ha valakinek sikerül meghódítania a kereken száz lépcsőfokkal épült kilátót, utána a szép idő beálltával érdemes lesz beülnie egy frissítőre a kávézóba is: hamarabb nem is lehetne, hiszen a létesítmény sajnos még nem nyitott meg, erre valószínűleg márciusig kell várni. A nagy ablakokkal és a város felé néző terasszal bíró épület egyik különlegessége a belső falak kialakítása: ezek ugyanis a Viaplant cég által kifejlesztett, füvekből, növényi részekből képzett zöld burkolatok. A Reformátorok tere a tervek szerint az idén nyerheti el végső formáját, a lejtő alsó felén ugyanis még nem kezdődtek meg a munkálatok. Emődi-Kiss elképzelései szerint amíg a kilátó környezete a park csendesebb része, addig a másik lesz a zsibongó, ahol a gyerekek játszhatnak.
Éppen emiatt oda egy kisebb műsorok, programok, előadások számára alkalmas, nézőtérrel körbevett zöld arénát, óriáscsúszdát, játszóteret, kalandpályát és egy szociális helyiséget (mosdóval, pelenkázóval) képzeltek el. Ennek megépítésével pedig végre teljesen „begyógyulhat” az a tájseb, amelyet egykor a homokbányászat okozott ezen a területen.
