A mai Szent Mihály-templomot, amely Kolozsvár főterén, egykori Nagypiacán áll, 1316 után kezdték építeni gótikus stílusban. (A helyén egy korábbi, szintén Szent Mihályról nevezett templom működött.) Az építkezés megkezdését összefüggésbe hozzák Károly Róbert oklevelével, amelyben megerősítette az V. István által a városnak adományozott kiváltságokat, köztük a szabad plébánosválasztás és bíróválasztás jogát. A hatalmas alapterületű épület (a templomhajó 50 méter hosszú, a falak 20 méter magasak) megépítését az is indokolta, hogy a város népessége folyamatosan növekedett. Az évszázadok során hol a katolikusoké, hol az unitáriusoké, hol a reformátusoké volt a templom. Utoljára 1716-ban cserélt gazdát: a városba bevonuló császári katonai erő adta vissza a katolikusoknak.
A templomot 1489-ben tűzvész sújtotta, ekkor restaurálták először. Eredetileg két tornyot terveztek rá az építtetők, de ebből csak egy készült el a XVI. század közepén. Elemi csapásokban többször megsérült, kétszer lebontották, majd neogót stílusban építették fel újra a ma is látható tornyot a XIX. század közepén.
Első orgonáját 1763-ban Johannes Hahn szebeni mester építette. 1990 után a jövedicsi és a szénaverősi templom orgonájával bővítették. A templomhajóban a vérdi evangélikusok orgonáját helyezték el.
A Szent Mihály-templom falai között közel ötven országgyűlést rendeztek. 1601-ben itt zajlott Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem harmadik beiktatása, 1607-ben itt választották fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot, 1608-ban Báthory Gábort, 1613-ban Bethlen Gábort. Számos fejedelmi menyegző emlékét is őrzik az épület falai. Itt mondta el híres beszédét 1944. május 18-án Márton Áron püspök, amelyben elítélte a zsidóüldözést.
A húsvét utáni hetekben felújítás miatt három évre bezár a Kolozsvár főterén álló Szent Mihály-templom, a kincses város legimpozánsabb, turisták által leglátogatottabb műemléke. Összesen 1,54 milliárd forintnak megfelelő összegből renoválják a tetőzetet, megigazítják a tetőcserepeket, letisztítják a kőfalakat, és a 76 méteres, 1837 és 1859 között neogótikus stílusban épült tornyot folyamatosan látogathatóvá teszik. Itt helyeznek el néhányat azokból a barokk oltárokból, amelyeket a nagyközönség már régóta nem láthatott. Korszerű világítást, elektromos hálózatot telepítenek a templomba, amelyet fűtési rendszer kialakításával is kényelmesebbé tesznek. A mostani barokk oltár helyére visszakerül a régi gótikus.
A beruházáshoz az EU 1,26 milliárd forintnak megfelelő összeggel járul hozzá. A támogatási szerződést a plébánia részéről az azóta elhunyt Kovács Sándor főesperes írta alá még 2017 októberében. A felújítás műszaki tervezetét Veres Stelián plébániai kormányzó vezetésével márciusban nyújtják be az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségnek, amely a pályáztatást bonyolítja. A tervek elfogadása után választják ki a kivitelező céget. A felújított, korszerűsített Szent Mihály-templom az előzetes tervek szerint 2021. október–novemberben nyílhat meg a nagyközönség előtt.
Amíg tartanak a munkálatok, turistákat nem fogadnak, de a szakmai érdeklődők, újságírók havonta egyszer munkalátogatáson vehetnek részt. A Szent Mihály-templomban celebrált miséket, koncerteket és egyéb kulturális rendezvényeket a piaristák temploma (Egyetem utca 5.) és a ferences templom (Émile Zola utca 2.) fogadja be az építési munkák ideje alatt. Utoljára 1956–57-ben került sor a templom felújítására. Előtte, még 1951-ben, amikor elbontották a szentély sérült barokk boltozatát, addig nem látott falképek kerültek elő a vakolatrétegek alól. A mostani rekonstrukció során ezeket a freskókat konzerválják.
