Manhattan méretű, negyvenezer épületből álló város kontúrjai körvonalazódtak egy különleges, lézeres technikának köszönhetően a mexikói őserdőben. Ha a feltárások beigazolják az előzetes kutatások eredményeit, az évszázadok óta a föld alatt lévő, 26 ezer négyzetkilométeres Angamuco lehet Mexikó legnagyobb antik települése.
„Hihetetlen, hogy egy ilyen hatalmas város volt Mexikó szívében, és sokáig még csak nem is tudott senki a létezéséről” – mondta Chris Fisher, a Colorado State University kutatásvezető régésze a spanyol El Paísnak a településről.
A nagy kiterjedésű, sűrűn lakott város építészetileg igen változatos. A kutató készítette felvételeken utak, kutak, antik lakóépületek, sőt piramisok is láthatók, amelyek elhelyezkedése meglehetősen szokatlan. Ahelyett, hogy a központban épültek volna fel, csakúgy mint a nyílt terek, a város szélein helyezkednek el. „Nem egyetlen szertartási centrum létezett, több jelentős központot is találunk a város teljes területén” – magyarázta a kutató.
Angamuco létezéséről eddig is tudtak – 2007 óta –, a feltérképezése azonban igen lassan haladt a hagyományos technikákkal. A régészek 2011-ben kezdték használni a LiDAR (Light Detection and Ranging) technikát, amely újabb hét év után hozta meg gyümölcsét. Ekkora városról nem is álmodtak. A dzsungel sűrű lombkoronáján is áthatoló technikával sikeresen elemzik az alatta lévő domborzatot. A kutatók által használt lézeres szkenner a műholdas földrajzi helymeghatározást (GPS) más technológiai vívmányokkal ötvözi, segítségével eddig elérhetetlennek tűnő helyszíneket is feltérképezhetnek. A LiDAR öt centiméteres hibahatárral adja meg a kutatóknak azokat a háromdimenziós koordinátákat, amelyek alapján tájékozódhatnak. A lézeres térképezés segítségével – amely fordulatot hozhat Közép-Amerika civilizációinak történelmi megítélésében – február elején egy hatvanezer épületből álló maja várost is körvonalaztak Guatemalában.
A Mexikó nyugati részén található Angamucót az azték birodalom ellenségei, a purépechák lakták. „A várost néhány évvel a spanyol gyarmatosítók érkezése előtt foglalták el a purépechák. Ez fontos információ számunkra a korabeli birodalom kialakulását segítő társadalmi folyamatok megértéséhez” – mondta a kutató. Bár az azték kultúra magasabb rendű volt, a XVI. században a társadalom többségét a purépechák alkották Mexikó szívében. Fővárosuk a Pátzcuaro folyó partján álló Tzintzuntzan volt, ahol e közösség leszármazottai ma is élnek. A purépecha társadalom túlélte a kolonizációt és Mexikó függetlenné válását, tagjai felvették a keresztény vallást, társadalmi, gazdasági és politikai értelemben is sikerrel ötvözték a modern és a hagyományos rendszert.
A tíz főből álló kutatócsoport vezetője, Chris Fisher az American Association for Scientific Advancement éves összejövetelén tárta a nyilvánosság elé kutatásainak eredményét, fényt derítve arra, hogy Angamuco a purépechák fővárosánál kétszer nagyobb kiterjedésű volt.
A LiDAR technológia teljesen átformálja a régészetet, mondta Fisher. A tervek szerint harminc másik romot fognak vele elemezni még Közép-Amerikában. Fisher most egy, a mexikóihoz nagyon hasonló felderítésen dolgozik a hondurasi Mosquitiában. A kutató alig várja, hogy az őserdő talaján folytassa Angamuco titkainak feltárását. Az újonnan behatárolt várostól négy kilométerre folytatott ásatásokon korábban közel 7000 régészeti tárgyat azonosítottak.
