Már az első lépésnél késik a Liget projekt?

2018-ra ígérték a Szabolcs utcai restaurálási és raktározási központot, ám úgy tudjuk, az épület csak jövő nyárra készülhet el.

Két évvel ezelőtt, az első kapavágás idején 2018 tavaszára ígérték a komplexum átadását. A központot a Narmer Építészeti Stúdió tervezte. Az első fázisban a mélyépítési munkákra kiírt közbeszerzési pályázatot a Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. nyerte el. A két új épület 0 szintig történő szerkezetépítési munkái 4 milliárd forintba kerülnek. A teljes projektre vonatkozó generálkivitelezési tenderen a Strabag-MML a Strabag Építő Kft.-vel és a német Ed. Züblin AG-val közös pályázata győzött, ez további 12 milliárd forintot emészt fel. A közbeszerzési értesítő szerint az építési munkák után tavaly októberben a központ raktártechnikai eszközökkel történő felszerelésére írtak ki pályázatot. Ez azonban eredménytelenül zárult, így decemberben meg kellett ismételni a tendert. Az új kiírásban hangsúlyozták, hogy az eljárás elhúzódása esetén az építési beruházás felfüggesztése válna szükségessé, amely jelentős időtöbblettel és költségnövekedéssel járna.

A projektre közelről rálátó forrásaink szerint azonban nem a raktártechnika a beruházás neuralgikus pontja: várhatóan a kivitelezési munkák elhúzódása miatt késik majd a komplexum átadása. Ha valóban így lesz, az azért is különösen fájó, mert – amint arra több szakember is rámutatott korábban – a Liget projekt racionális érvekkel nehezen magyarázható gigaberuházásai mellett az OMRRK felépítése valóban észszerűnek tűnik. A barnamezős beruházás egy évek óta kihasználatlanul álló, folyamatosan romló állapotú épületegyüttest tölt meg újra élettel. Ráadásul a többi múzeummal ellentétben nem a politikai nyomás – a kormány budai Várba költözése miatt hirtelen útban lett a Nemzeti Galéria, új helyet kellett találni a műalkotásoknak –, hanem egy valós probléma megoldása motiválja az intézmény létrejöttét. Az OMRRK enyhítheti a hazai múzeumok raktározási gondjait, nem beszélve a restaurátorok és a művészetelméleti szakemberek számára nyújtotta előnyökről. Ha pedig az ígéretekhez hűen sikerül megőrizni valamit a nagy múltú épületegyüttes kulturális örökségéből is, ez a beruházás sikerrel nyithatná meg a Liget projektet.

A Szabolcs utcai izraelita kórház Freund Vilmos tervei alapján épült, 1889-ben adták át. Az intézmény folyamatosan bővült, a két világháború között Budapest egyik legrangosabb kórháza volt, ahol vallási hovatartozástól függetlenül látták el a betegeket. 1950-től állami kórházként, 1956-tól Orvostovábbképző Intézet néven működött tovább. 1973-ban az intézmény egyetemi rangot kapott, 1985-ben Orvostovábbképző Egyetem, majd 1993-tól a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Orvostovábbképző Kara lett. A 2000-es integráció során beolvadt a Semmelweis Egyetembe, 2001-ben felsőoktatási intézményként megszűnt, ekkortól Országos Gyógyintézeti Központ néven működött tovább egészen 2007-ig, amikor Horváth Ágnes egészségügyi „reformja” során bezárták. A Liget projekt részeként radikálisan átalakul a Városliget. A sok vitát kiváltó, eddig megnyugtató válaszok, szakmai és társadalmi konszenzus nélkül álló, (egyelőre) több mint 250 milliárd forintos beruházás keretében – a tervek szerint – felépül az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum új épülete. Visszaépítik az egykor a park szélén álló Városligeti Színházat és a Közlekedési Múzeum pavilonépületét is, amely a magyar innováció eredményeit mutatja majd be. Pannon Parkkal bővül az Állatkert, megújul a Vajdahunyad vára és az Olof Palme-ház is. A Liget projekt honlapján is olvasható ígéretek szerint az OMRRK idén, a Közlekedési Múzeum, a Magyar Zene Háza, az Olof Palme-ház és a Pannon Park pedig jövőre készülne el. Ezt követné 2020-ban az Új Nemzeti Galéria. Ha információink helyesek, már az első lépésnél komoly csúszásban van a beruházás, ami a további átadási határidőkre is hatással lehet.

Kérdéseinkkel megkerestük a Városliget Zrt.-t, de nem kaptunk választ, a Szépművészeti Múzeum tájékoztatása szerint azonban az OMRRK a terveknek megfelelően készül el. Bízunk benne, hogy nekik lesz igazuk, és ha már konszenzusra nem számíthatunk, legalább a megkezdett építkezések befejeződnek időre. Ami azért is fontos lenne, mert ne feledjük, jelen pillanatban csak a Nemzeti Múzeum (illetve a nemsokára épp ugyancsak költöző Nemzeti Galéria) van nyitva Budapesten a nagyon közül, az ősszel megnyíló Szépművészetit pedig legjobb esetben is csak 3 évvel később követheti a Néprajzi és az Új Nemzeti Galéria. Késés esetén azonban a nagyközönség akár a teljes következő választási ciklusra is e múzeumok nélkül maradhat.