Ókovács Szilveszter egyébként nevek nélkül, külföldi újságírók érdeklődésére hivatkozva – és különösebb felvezetés nélkül − arról is beszélt, hogy az Opera nyitott intézmény, őt egyáltalán nem érdekli – és általában nem is tudja −, mi egy művész, koreográfus vagy rendező politikai szimpátiája, csak az számít, hogy az énekes ki tudja-e énekelni a magas C-t, vagy a táncos megugorja-e a grand jetét. De ha már balett: a Magyar Nemzeti Balett új bemutatói között szerepel George Balanchine 1950-es darabja, a Silvia pas de deux, míg a Müpa Fesztiválszínházában, valamint az Eiffel Műhelyházban lehetünk tanúi annak, hogy a balett-társulat nyit a kortárs tánc irányába is: igaz, az amerikai koreográfus, William Forsythe az 1990-es évek közepén alkotta meg A tökéletesség szédítő erejét, de az izraeli alkotópáros, Sharon Eyal és Gai Behar egyfelvonásosa, a Bedroom Folk egészen friss, csak hároméves.
A Gördülő Opera az idén augusztus 31. és szeptember 9. között nyolc székelyföldi városban mutatkozik be Donizetti Szerelmi bájitalával, míg a Bohémélet, a Tosca és a Turandot koncertszerű előadásai tíz megyeszékhelyen lesznek láthatók. Az Operaház társulata New Yorkban is fellép, turnéi 1,6 milliárdos kormányzati támogatásban részesülnek.
