A könyv tematikus bontásban tárgyalja Hild munkásságát. Polgári építészetét különféle paloták, villák, lakóházak, középületek segítségével ismerhetjük meg. Megtudhatjuk azt is, az építész milyen kapcsolatot ápolt a korszak legmeghatározóbb személyiségével, gróf Széchenyi Istvánnal. Egy másik fejezet Hild szakrális alkotásait vizsgálja, többek között az egri, az esztergomi, a lovasberényi és a ceglédi templomokat. Természetesen kitér a kötet a fővárosi Szent István-bazilikára is, amelynek felépülését Hild már nem érhette meg, Ybl Miklós vette át tőle a stafétát.
A kötetből ugyanakkor az is kiderül, hogy a reformkorban ünnepelt Hild József nem volt makulátlan ember: valószínűsíthető ugyanis, hogy tervezési hiba miatt az ő hibájából következhetett be a Marczibányi-ház építésekor nyolc ember életét követelő baleset, bár felelősségre nem vonták miatta. Persze tartja a mondás, hogy aki dolgozik, hibázik is, márpedig Hild ezt tette. Olyan életművet hagyott hátra, amely nagyban befolyásolta Budapest mai arculatát is. Éppen emiatt szomorú, hogy bár emlékezete részben megbecsült, felszámolt sírját azóta sem sikerült legalább jelzésértékűen pótolni.
A Hild Józsefről szóló, szép kiállítású kötetet látva csak bízhatunk abban, hogy a Holnap Kiadó még sokáig bővíteni fogja sorozatát. A tervek szerint a következő két kötet „főszereplői” Arthur Meinig és Rimanóczy Gyula lesznek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!