Eldőlt, marad-e a zéró tolerancia szeptember 1-jétől

A nyár folyamán uralta a közbeszédet a kérdés, szükséges-e az alkohollal szembeni zéró tolerancia autóvezetés esetén. A 2008-as bevezetés óta időről időre felvetődik az Európában a legszigorúbbak közé tartozó szabályozás megváltoztatása. A borászok régóta kérik a korlátozás feloldását, a magyar társadalom többsége azonban a zéró tolerancia oldalán áll egy korábbi felmérés szerint. Egy kormányrendelet azóta lezárta a kérdést, a zéró tolerancia marad.

Forrás: pexel.com

Van okunk lazítani?

Zacher Gábor toxikológus szerint nincs ok lazítani. Az ebéd vagy vacsora mellé elfogyasztott pohár bor után ugyanis könnyen jöhet a második, aztán a harmadik. Kérdés, mi a helyzet az alacsonyabb alkoholszázalékú italokkal. Kovács Kázmér közlekedési szakjogász szerint egy pohár sör vagy fröccs elfogyasztása még nem lenne gond, ám könnyebben hajlamosítana a következő ital elfogyasztására, és annak már valóban lehet befolyása a vezetésre. A szakjogász aggályosnak tartja, hogy az ittas vezetés kötelezően magával vonja a vezetői engedély elvételét már a helyszíni intézkedés során, valamint annak bevonását az eljárás teljes időtartamára. Ez párosítva a zéró toleranciával nagyon sok esetben aránytalanul súlyos szankció, mivel az eljárás igen hosszú ideig is tarthat.  

– Ha valakiről a rendőr megállapítja, hogy ivott egy pohár sört, elveszi a jogosítványát, és lehet, hogy a vezető csak egy év múlva kapja vissza. Differenciáltabb szabályozásra volna szükség, például a hatóságnak csak azokban esetekben kellene visszatartania a jogosítványt az eljárás alatt is, ahol igazolt a közepes vagy súlyos alkoholos befolyásoltság – mondja a szakjogász.

Magyarországon az ittas állapotban elkövetett, személyi sérüléssel járó balesetek száma évek óta csökken

Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus tizenöt éve foglalkozik alkalmasságvizsgálattal, újabban közlekedési balesetek vizsgálatával is. Szerinte a magyar közlekedési morál mellett aggályos lenne a lazítás. 

A statisztikák alapján ugyanis elmondható, hogy az Európai Unióban Magyarországon az egyik legmagasabb az alkoholproblémások száma. A férfiak öt-hét százaléka alkoholbetegnek tekinthető, húsz százalék gyakran vagy rendszeresen, akár minden nap fogyaszt alkoholt. Az alkoholproblémás emberek nem tudják felmérni, hogy bizonyos alkoholmennyiség hogyan hat rájuk.

– Nem azokkal az emberekkel van gond, akik megisznak egy pohár bort, és utána másnap kijózanodva autóba ülnek. Hozzáteszem, számos kutatás alátámasztja, hogy hiába érzi magát kipihenve az illető egy átmulatott éjszaka után, az alkohol másnap is kimutatható a szervezetében, és gyengíti reakcióképességét – mondja el a szakember.

Ezért jó a zéró tolerancia

Egy óra alatt körülbelül 0,15 ezrelékkel csökken az alkoholszint, az átlagérték azonban egyénenként és helyzetenként változhat. A felszívódás mértékét ugyanis egyéb tényezők is befolyásolják, például hogy mit és mennyit ittunk, mennyit ettünk előtte (és közben), mennyire vagyunk fáradtak vagy milyen az érzelmi állapotunk. 

Zacher Gábor megoldásként el tudná képzelni olcsó légalkoholmérő készülék piacra dobását, amellyel a sofőrök elindulás előtt ellenőrizhetnék magukat. Összességében úgy véli, a nulla tolerancia azért jó, mert nem kell számolgatni.

Rókusflavy Pál szerint időről időre érdemes felülvizsgálni a szabályozást, hogy aktuális-e, alkalmazkodik-e a módosult kihívásokhoz, működőképes-e a mögé szervezett képzés és megfelelő hatásfokkal sikerül-e betartatni a rendelkezéseket. Ha valamelyik kérdésre a válasz nem, akkor érdemes elgondolkodni a módosításon. Zerkovitz Dávid szerint azonban a döntéshozók nem vállalhatják fel annak felelősségét, hogy egy ittas vezető két-három másik autóval ütközve veszélybe sodorhat többeket. Amint a magyar autóstársadalom kevesebb, fegyelmezettebb alkoholfogyasztással él, és javít a közlekedési baleseti statisztikában elfoglalt helyén, akkor lesz létjogosultsága a lazításnak – véli a közlekedéspszichológus. 

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexel.com)